Az európai trendek a hazainál sokkal negatívabb képet mutatnak. A 27 országot magába foglaló EU 0,9 százalékkal bővült 2011 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, és 0,3 százalékkal szűkült az előző negyedévhez viszonyítva (kiigazított adatok alapján). Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország 2 százalékos növekedése (év/év) az átlagnál nagyobb lendületről árulkodik, míg Franciaország 1,4 százalékos emelkedést tudott felmutatni. A régiót tekintve Csehország negyedéves alapon zsugorodott, Szlovákia viszont közel 1 százalékkal bővült, a lengyel adatot még nem publikálták, írja az NGM.
Magyarországon 2011 egészében a bővülés 1,7 százalékot tett ki, ami szintén az elemzői várakozásoknál pozitívabb képet fest a hazai gazdaságról. A vártnál kedvezőbb adatok mögötti pontos okokat jelenleg még nem ismerjük, a részletes számokat március 9-én publikálja a KSH. Az azonban valószínűsíthető, hogy – keresleti oldalon - a kiskereskedelemben megindult pozitív trendek tovább folytatódtak (amelyet a bevásárló-turizmus is erősíthetett), valamint – termelési oldalon - az ipar számai a negatív külpiaci trendek ellenére továbbra is pozitívak maradtak. Az építőipari szektor ugyan változatlanul recesszióban van, ám a visszaesés mértéke lassulást mutathat. Kedvező adatok várhatóak továbbá a mezőgazdaságból is, amely ugyan a GDP kis hányadát teszi ki, de az előző negyedévek alapján a bővülés – a kedvező időjárásnak és az emelkedő világpiaci áraknak köszönhetően – számottevő mértékű lehet, áll az NGM közleményében.
„Az Eurostat friss számai alapján látható, hogy hazánk növekedésbeli lemaradása immáron 6 negyedéve tulajdonképpen megállt, és a felzárkózási folyamatunk tovább folytatódik. A 2007-es és 2009-es esztendőt jellemző jelentős negatív különbség után 2011 utolsó negyedévében immáron 0,6 százalékponttal gyorsabban bővültünk, mint a 27 tagállam átlaga (a szezonálisan kiigazított, összehasonlítható adatok alapján)” – mutat ár az NGM közleménye.
Az európai trendeket vizsgálva megállapítható, hogy a közös piac három jól elkülöníthető részre bomlik. A központi országok az utóbbi években viszonylag stabil teljesítményt mutattak fel, míg a nagy mediterrán országok (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország) hosszú évtizedes fejlődés után komoly lendületvesztést, visszaesést szenvedtek el. Ebben a térben helyeződik el a Kelet-Közép-Európai régió, amely egyre kiegyensúlyozottabb teljesítményét tekintve az európai növekedés motorja lehet
Az NGM szerint jól látható tehát, hogy a magyar gazdaság a romló külpiaci kilátások ellenére továbbra sem vesztette el lendületét. Ennek oka a belső növekedési motorok erősödése, a gazdaság stabilabb helyzete. Ismeretes, hogy a kormány csökkentette a társasági adó mértékét, az arányos egykulcsos adó pedig jelentősen növelte a háztartások elkölthető, rendelkezésre álló jövedelmét. A foglalkoztatási statisztikák azt jelzik, hogy továbbra is bővül a munkavállalók köre, ami további növekedési potenciált jelenthet. A devizahitelek kockázatának jelentős szűkítésével 2012 elején várhatóan tovább erősödhet a háztartások fogyasztási potenciálja, ami a belső keresletet serkentheti, zárul a közlemény.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.