Nyugdíjcsökkentést kérhet az IMF

– Múlt héten az Európai Bizottság megnyitotta az utat a magyar kormány és az EU-IMF páros közötti hiteltárgyalások előtt, így azok akár néhány héten belül elkezdődhetnek. Mennyi idő alatt születhet megállapodás?

Először is figyelembe kell venni, hogy Magyarország államadósság-refinanszírozási igénye nagyon magas: idén a GDP 22-23 százalékát emészti fel az adósságtörlesztés, és jövőre is húsz százalék felett lesz ez a mutató. Ráadásul a refinanszírozási igény az év második felében éri el a csúcsát, tehát korántsem mindegy, milyen hozamok mellett jut majd az állam forráshoz. Mivel a hitelszerződés megkötése lejjebb vinné a hozamokat, ezért azt valószínűsítem, hogy az év második felére, talán már nyár utánra megszülethet a megegyezés. Ezt befolyásolja az is, milyen gyorsasággal hajtja végre a magyar kormány a Széll Kálmán-terv 2.0-ban bejelentett intézkedéseket.

– A tízéves lejáratú magyar államkötvények hozamai a bizottság zöld jelzésének hatására a hét eleji kilenc százalékról nyolc százalékra csökkentek a másodlagos piacokon, a tegnapi aukción pedig 7,99 százalékos átlaghozam mellett keltek el a tízéves papírok. Meddig vihetné le ezt a mutatót a hitelszerződés megkötése?

Ezt nehéz megjósolni, de talán lemehet a hét százalékos szintig. Ez is függ azonban attól, hogyan halad a kormány a reformlépésekkel.

– Ha már itt tartunk: melyek lehetnek a legfőbb konfliktuspontok a kormány és a Nemzetközi Valutaalap között?

Itt azt kell látni, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítását szolgáló rövidtávú intézkedések – én ide sorolom a tranzakciós adót is – nem nyugtatják meg a befektetőket. Ehelyett rendszerszintű átalakításra van szükség, amelyek hatása hosszú távra szól. Ide tartozik például a nyugdíjkorhatár emelése, a közszféra további lefaragása és más megszorítások – a piacok ezeket szeretnék látni.

– A magyar kormány aligha fog belemenni a nyugdíjcsökkentésbe. A cégeket terhelő ideiglenes különadók bevezetésekor világossá tette gazdaságpolitikai filozófiáját: a terheket, főleg válságos időkben, meg kell osztani a lakosság és a nagy profitot termelő szektorok cégei között.

Tudja, Nyugat-Európában miért nem vezetnek be extra adókat a vállalatokra? Mert akkor az ország hosszútávon elveszítené a befektetők támogatását. Tudja, mit tenne az évi 30 milliárd eurós profitot termelő Shell, ha a holland kormány plusz adót vetne ki rá? Elmenne, és soha nem jönne vissza.

- Ezt nevezik a piacok hatalmának.

Igen, a piacok képesek megszorító intézkedésekre, reformokra kényszeríteni egyes kormányokat. Manapság ha nem vagy elég versenyképes, ha túl magasak a béreid, ha túl drága a nyugdíjrendszered, ha túl nagy az állami szférád, akkor a végén megölnek a globális darwinista játszmában. Lehet, hogy rövidtávon nyersz valamit az extra adókkal, hosszú távon viszont elszigeteled magad, és veszíteni fogsz. A magyar kormány az elmúlt két évben kockázatos játékba ment bele, a szakadék szélén táncolt.  Szerintem Orbán Viktor miniszterelnök intelligens ember, és tisztában van a veszélyekkel, ezért úgy vélem, hogy nem fognak megint rosszra fordulni a dolgok.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.