Foci VB és Olimpia együtt - Mennyit kaszálhat Rio?

A 2014-es labdarúgó VB-re és a 2016-os olimpiai játékokra épülő infrastruktúra vajon képes-e enyhíteni a helyzeten, vagy mindössze a sport erőtől duzzadó birodalmát ajándékozza meg néhány új csillogó-villogó küzdőtérrel? A 2011. évi lassulás dacára az elmúlt évek sebes növekedése az Brazíliát a világ gazdasági nagyhatalmainak sorrendjében a hatodik helyre repítette. A nagy sportesemények azonban nem feltétlenül szoktak a rendező ország számára rövidtávon kifizetődni.

Brazília dupla tétet tett fel a sportra azzal, hogy a 2014-es FIFA Világkupát, majd a 2016. évi nyári olimpiai játékokat is vendégül látja Rio de Janeiróban. Mivel a költségek javát a stadionoknak és a szurkolók számára a stadionokat elérhetővé tevő infrastruktúra (át-) és megépítése viszi el, Brazília nyilván épít az egymástól mindössze két év távolságra rendezett két eseményből fakadó szinergiákra.

A Sao Paolo Egyetem tanulmányában közzétett becslés szerint Brazíliában a 2014-es VB előtt mintegy 18 milliárd dollár összeget fektetnek infrastruktúrába, és ebből 14 milliárd dollár az adófizetők zsebéből kerül ki. Az Olimpia rendezésére várhatóan további 15 milliárd dollárt fordít az ország, így a két sportesemény összesen 33 milliárd dollárba kerül. Ez a most befejeződött Olimpiához képest a 2. diagram tanúsága szerint is hatalmas összeg. A 2016-os nyári játékok teljes bruttó gazdasági hatása 51,1 milliárd dollár lesz.  Továbbá az Ernst &Young tanulmányából az is kiviláglik, hogy a 2014. évi Világkupa közvetlen és a közvetett befektetéseket is tartalmazó várható gazdasági hatása 70 milliárd dollár lesz.  Így a két esemény megrendezésének teljes bruttó gazdasági hatása eléri a 120 milliárd dollárt, igaz – ezzel kapcsolatban a Saxo Bank elemzője óvatosságra int.

Brazília elnöke, Dilma Roussef a közelmúltban vállalt kötelezettséget, hogy országa hosszabb távú infrastrukturális beruházásokra 66 milliárd dollárt irányoz elő.  A terv 15 évre tekint a jövőbe.

A két esemény előtt, között és alatt az ország, de főként Rio de Janeiro a turizmus számottevő fellendülésére számító Rio már most is népszerű utazási célállomás, hiszen a látogatók száma évente meghaladja az 1,4 milliárd főt. A két eseményt latba vetve a turistaforgalmat az ország a jelenlegi szinthez képest várhatóan több mint kétszeresére, évi 3,3 milliárd főre emeli. Biztos haszonra számíthat még az építőipar és az elektronikai szektor.