Távol az eurótól
Az Equilor elemzője szerint a belépés az eurózónába több szempontból is komoly előnyökkel járna az ország számára. Egyrészt a piaci bizalom növekedése miatt jelentősen csökkennének a hozamok a magyar állampapírpiacon, ami éves szinten több száz milliárd forinttal mérsékelné az államadósság-finanszírozási költségeket. Ezzel lényegesen növekedne a költségvetés mozgástere, fűzte hozzá.
Másrészt a csatlakozással például lejjebb mennének a banki hitelek kamatai, és jól járnának a devizahitelesek is: a svájci frankban eladósodottak számára csökkenne, az euróhitelben ülők számára pedig megszűnne az árfolyamkockázat.
Ami a hátrányokat illeti, eurózónatagként már lényegesen nehezebb lenne a valódi strukturális reformok véghezvitele – például a nyugdíj-, az egészségügyi és a gyógyszertámogatási rendszerben, véli Gabler Gergely. Már csak ezért is fontos lenne, hogy ezeket a területeket a kabinet minél előbb rendbe tegye – például a fenntarthatóság érdekében egyensúlyba kellene hozni a nyugdíjjárulék-befizetések és a nyugdíjkifizetések egyenlegét.
Látszólag hátrányként jelentkezne az is, hogy a belépéssel az ország elveszítené önálló monetáris politikáját. Ez azonban már most is korlátozott, mondta Gabler Gergely. Ezzel például arra utalt, hogy a tőkepiacok már ma sem tolerálnák, ha a Magyar Nemzeti Bank államkötvények vásárlásával próbálná lejjebb nyomni az állampapír-piaci hozamokat.
Az Equilor elemzője szerint az eurózóna-csatlakozás feltételéül szabott maastrichti kritériumok többségét Magyarország belátható időn belül képes lenne teljesíteni. A GDP-arányos költségvetési hiány már tavaly három százalék alatt volt, az államadósság folyamatosan csökken, így a legnagyobb problémát jelenleg a magas infláció jelenti – jegyezte meg.
Utalt arra is, hogy Magyarország az EU-csatlakozással írásos kötelezettséget vállalt az eurózónába történő integrálódásra. „Ezt a lépést tehát értelmetlenség lenne a végtelenségig húzni” – hívta fel a figyelmet.
Az euróbevezetés időzítésével kapcsolatban Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában úgy fogalmazott: „az euróhoz való csatlakozásról akkor kell Magyarországnak gondolkodnia, ha az euró újabb perspektívákat nyit a magyar gazdaság számára, illetve ha Magyarország teljes egészében felkészült az eurózónához való csatlakozásra.”
Simor: csak az időzítés a kérdés
„A kérdés nem az, hogy igen vagy nem, hanem hogy mikor” – mondta tegnap az IMF és a Világbank közgyűlésén Tokióban tartózkodó Simor András a Kyodo News japán hírügynökségnek az euró magyarországi bevezetésére vonatkozó kérdésre. Az MNB elnöke kiemelte: a forint leváltása euróra annyit jelent, hogy az ország elveszít egy pénzügyi kiigazító eszközt. A jegybankelnök azért is nagyon fontosnak tartja az euróövezeti csatlakozást, mert Magyarország szoros kapcsolatokat ápol az euróövezettel mind kereskedelmi, mind banki területen. „Mondhatnám, Magyarország kereskedelmi téren valószínűleg sokkal jobban integrálva van már az euróövezetbe, mint néhány euróövezeti tagország” – mutatott rá. „Ezért minden kedvezőtlen euróövezeti fejlemény azonnal érezteti hatását Magyarországon is.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.