Összeomlott a magyar növekedés, újabb megszorítások jöhetnek

A kedvező globális likviditási környezet miatt megszűnt a kormányon a finanszírozási nyomás. A parlamenti választások közeledtével az IMF-megállapodás nélkül nagyobb tere lehet a kormánynak a költségvetési politikai intézkedések tekintetében. A túlzottdeficit-eljárás azonban továbbra is korlátot jelent a kormánynak. A Citi elemzői szerint a politikai döntéshozók érzékenysége a forint esésére szintén akadálya lehet egyes intézkedéseknek.

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a Fidesz támogatottsága szignifikánsan csökkent, de még mindig a legnépszerűbb párt. Hozzáteszik, a kormánypárt támogatottsága növekedett 2012 második félévében mért mélypontja után. A Fidesz újraválasztásának szempontjából kulcskérdés lesz, hogy az ellenzés képes lesz-e összefogni. Fontos szerepe lesz annak is, hogy a 40 százalék közeli bizonytalan, illetve kiábrándult szavazót meg tudják-e győzni.

A Citigroup közgazdászai kiemelik, hogy a növekedés gyenge Magyarországon, de számos mutató javult. A költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alá csökkent, és az ország külső egyensúlyi pozíciója is kedvező. A gyenge külső kereslet és a fiskális kiigazítások szerkezete miatt a potenciális GDP-növekedési ütem 0-0,5 százalékra csökkent a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint – hívják fel a figyelmet az elemzők. Ezért Magyarország sérülékeny a külső sokkokra.

Miközben az export továbbra is kulcsfontosságú hajtóereje lehet a növekedésnek, Magyarország veszít hozzáféréséből az exportpiacokon. A banki tőkeáttétel csökkentése, a kiszámíthatatlan üzleti környezet, és a gyorsan változó adókulcsok fontos szerepet játszanak a befektetések és a belföldi kereslet összeomlásában – vélik a Citi elemzői. Szerintük a közép-kelet-európai régióban a bankok Magyarországról vonják ki a legtöbb tőkét a pénzintézetek.

A növekedési hiánya jelenti a legnagyobb kihívást az államadósság fenntartható csökkentésének szempontjából, az 1 százalékos elsődleges költségvetési többlet ellenére is. A közmunkaprogram miatt növekedett a foglalkoztatottság, azonban nem keletkeztek munkahelyek a magánszektorban – összegzik a folyamatokat a Citi elemzői.

Az idei kismértékű növekedésre kockázatot jelentenek a külső tényezők. Nem valószínű, hogy 2014-ig visszatér egy erősebb, 1 százalék feletti GDP-növekedés, mert a beruházási kereslet továbbra is gyenge, és nem várható fordulat a hitelciklus alakulásában sem. A politikusok számara nagyon fontos, hogy visszatérjen a növekedés és meginduljon a hitelezés ebben az évben, ezért lépéseket is tehetnek ebbe az irányba az elemzők szerint.

Pleschinger Gyula, a tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a Kossuth Rádió G7 című hétvégi műsorában jelezte: olyan egyezségre törekszenek a bankrendszerrel, hogy a pénzintézeteket ösztönözzék hitelezési aktivitásuk növelésére.

"Egyfajta ösztönző rendszer a bankoknak, hogy amennyiben egy bank a hitelkihelyezést azt erősíti, növeli a gazdasági finanszírozást, akkor a bankadóban kap könnyebbséget" - fogalmazott egy interjúban Kósa Lajos, Fidesz ügyvezető alelnöke a tervezett megállapodás kapcsán. Hozzátette: az év második felében indulhat el a rendszer.

A Citigroup elemzői szerint Magyarországnak javult a kapcsolata az Európai Bizottsággal. Mindez Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso bizottsági elnök találkozója után következett be. Szerintük növekedett annak az esélye, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. A Citi közgazdászai emlékeztetnek, hogy az Európai Bizottság januári látogatása után kiadott közleményében arra utalt, hogy további intézkedések kellenek, hogy a hiány 3 százalék alatt maradjon jövőre is. Ezért a kormány a konvergencia-programban idén újabb intézkedéseket jelenthet be, hogy tartsa a deficitcélt.