Élénkítésre várnak a kínai gazdasági szereplők

Felfelé mozdította tegnap az olajárakat a kínai infláció: a vártnál gyengébb, év/év alapon 1,2 százalékos fogyasztói áremelkedést jelző májusi adat láttán ugyanis a piacok arra számítanak, hogy a kínai vezetés újabb ösztönzőket vet be a gazdaság élénkítésére.

Az áprilisi 1,5 százalékos drágulás után most 1,3-at vártak az elemzők, végül az élelmiszerárak meredek csökkenése vezetett a még alacsonyabb inflációhoz – derül ki a kínai statisztikai hivatal adataiból. Még árulkodóbb a termelői árindex alakulása: a több mint három éve a negatív tartományban tartózkodó index az utóbbi három hónapban egyaránt 4,6 százalékkal csökkent, ami az infláció további mérséklődését vetíti előre.

A kínai vállalatok, illetve bankok a mérlegük rendbe hozatalával vannak elfoglalva – kommentálta a Reutersnek a Conference Board pekingi közgazdásza –, ez vezet a recessziós jelenségekhez. A helyzet megoldásához egyszerre volna szükség a kamatok drasztikus csökkentésére és a kormányzati kiadások növelésére.

A gazdasági növekedés erős lefékeződését tükrözte az egy nappal korábban közzétett külkereskedelmi mérleg is: a rekord közeli 59,49 milliárd dolláros májusi többletet ugyanis nem az export száguldása, hanem az import összeomlása magyarázta. A kivitel ugyan a várt 5 százalék helyett csak 2,5 százalékkal csökkent, az import viszont 10,7 százalék helyett 17,6 százalékkal zuhant, egyértelműen a belső fogyasztás megtorpanása miatt.

Az ipari kereslet zsugorodását az olaj- és a vasércbevitel kétszámjegyű visszaesése igazolta (az olaj és a vasérc esetében is közrejátszott az, hogy túl nagy készleteket halmoztak fel az elmúlt időszakban).

Az eddigi ösztönzési lépések nem sok sikerrel jártak, pedig a jegybank fél éven belül harmadszor csökkentett kamatot májusban, előtte kétszer is mérsékelte a kötelező tartalékrátát. Egyes elemzők szerint az ország likviditási csapda felé tart, azaz a bővülő pénzmennyiség nem talál utat a termelő beruházásokhoz. Ezen azonban nincs mit csodálkozni akkor, amikor az átlagos egyéves nominális hitelkamat 5,1 százalék körül van – a hosszabb távú pedig jóval magasabban –, a beruházások megtérülése viszont általában alacsonyabb ennél. A pekingi kormányzat legutóbb azzal próbálkozott, hogy ezermilliárd jüan értékben tett lehetővé adósságcserét a súlyosan eladósodott önkormányzatok számára, hátha ezzel visszanyerik beruházási kedvüket.