A Brexit visszahúzhatja a világot

Négyhavi mélypontra süllyedt a Markit kínai feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI): 48,6-es értéke visszaesést jelez továbbra is. (Az 50 alatti index visszaesésre, az a feletti pedig élénkülésre utal.) Ám a brit uniós kilépés okozta világgazdasági sokk miatt a pekingi vezetésnek alighanem gazdasági ösztönzőket kell bevetnie a fiskális politika támogatásával. A japán index is 50 alatt maradt a kereslet lanyhulása és a jen erősödése miatt.

A Markit által pénteken közzétett adatok – amelyeket még a brit referendum előtt gyűjtöttek össze – arra utalnak, hogy az eurózóna viszont élénkül, elsősorban a német feldolgozóipar jó teljesítményének köszönhetően. A júniusi BMI 54,5-re ugrott fel a májusi 52,1-ről, s ezzel bő kétéves csúcsot ért el, s egyben fellendülési szakaszban zárta a második negyedévet. A német termékek iránt emelkedett a kereslet, s a munkaerőpiac is kedvező feltételeket teremtett az ágazatnak.

Ezzel szemben a francia ipar, amelyet sztrájkok bénítottak meg, nagyon gyengén szerepelt a felmérésben, az index 48,3-re esett, s a görög érték alá került, amely viszont 50 fölé kapaszkodott fel. Az eurózónát is a német feldolgozóipar húzta magával, az 52,8-es érték javulást tükröz májushoz képest. A német index az élre került júniusban, s a jól teljesítők közé sorolható Ausztria, Olaszország, Írország, Spanyolország és Hollandia. Mint Chris Williamson, a Markit vezető közgazdásza megjegyezte, a gyáripar kibocsátása két százalékkal bővülhetett a második negyedévben, ami kedvezően hathat a GDP növekedésére. Emelkedett az új megrendelések száma, az alkalmazotti létszám, és belehúzott az export. Aggodalomra ad okot, hogy ezen a kedvező helyzeten alighanem sokat ronthat a Brexit, ahogy a cégek és a fogyasztók is óvatosabbá válnak a bizonytalanságok közepette.

A Markit amerikai feldolgozóipari indexe szerény mértékben 51,3-re kúszott fel, de ez csupán arra elég, hogy az első negyedév alacsony gazdasági növekedését kicsit nagyobb ütemre váltja a második három hónapban. Ennek valamelyest ellentmond a részben más módszertant alkalmazó Institute for Supply Management indexe, amely 2015 februárja óta a legmagasabb értékre, 53,2-re gyorsult, s ez azt jelzi, hogy az ágazat túljutott a bő egy éve tartó pangó időszakán, s kikecmereg az erős dollár okozta nehézségekből.

Ezt a folyamatot is fékezheti persze a brit kilépés, amire figyelmeztetett is Stanley Fischer, az amerikai jegybank (Fed) alelnöke, aki a CNBC üzleti hírtelevíziónak azt mondta: a nyíltpiaci bizottság július végi ülésééig talán tisztul a kép. Kifejtette, a Fed döntéshozói nem tervezik a negatív kamat bevezetését, a mérsékelten emelkedő kamatpályát továbbra is megfelelőnek tartják. A nemzetközi kockázatok felsorolását kiegészítette az olajárral és az árfolyammozgásokra gyakorolt kínai hatással Loretta Mester, a clevelandi Fed-tagbank elnöke, aki egy londoni konferencián azzal érvelt, hogy a jegybank ugyan helyesen elhalasztotta a szigorító lépést júniusban, a brit népszavazás előtt, de már nem kellene túl sokat várnia a kamatemeléssel, mert a késlekedés is számos kockázatot rejt magában.