Elhalasztott szigorítás

Nyolcévenként cserélniük kell a könyvvizsgálót a bankoknak, a biztosítóknak, a brókereknek és a tőzsdei cégeknek – ez a leginkább kézzelfogható eredménye a Quaestor- és a BudaCash-ügyek nyomán szigorított előírásoknak. Bár a kormányzat az év elején még azt tervezte, hogy az adószakértőket, -tanácsadókat és a könyvelőket is ellenőrzése alá vonja, a végére mindebből az lett, hogy a korábbi menetrendnek megfelelően elfogadták a 2014-es uniós könyvvizsgálati reform magyar jogba át nem ültetett passzusait. Ez számtalan formai változást jelent, lényegit azonban kevesebbet.

A jövőben például a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) működő könyvvizsgálói közfelügyeleti főosztály mint közfelügyeleti hatóság fog ellátni olyan feladatokat, amelyeket eddig a kamara tett meg: a hatóságnak ez alapján nagyobb beleszólása volna abba, ki ellenőrizheti a könyvelést, és azt milyen módszerek alapján kell megtennie. Valójában a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nyilvántartása, továbbképzése, minőség-ellenőrzése és a sztenderdek megalkotása a jövőben is kamarai feladat marad, a hatóság az együttműködés során inkább csak jóváhagyja a döntéseket. Az új szabály értelmében július 1-jétől új kamarai standardot kellett alkotni, amely meghatározza a könyvvizsgálók belső működési rendjét és szabályait. Ezt a kamara elnöksége a korábbi magyar nemzeti könyvvizsgálati standard módosításával tudta le. Az NGM-nél lapunk érdeklődésére válaszolva azt közölték: a módosításhoz az új szabály értelmében a közfelügyeleti hatóság jóváhagyása szükséges, ez „jelenleg folyamatban van”.

A szigor mértékére azonban utalhat, hogy a botrányok megakadályozásra hivatott törvénymódosításban sem tiltották meg, hogy a könyvvizsgálók más ügyekben tanácsokat nyújtsanak a cégeknek. Igaz, eme tevékenység – a pénzügyi szolgáltatók esetében – feltételekhez kötött, vagyis szólni kell róla a hatóságnak, és a részletes könyvvizsgálati jelentést nemcsak az erre kijelölt bizottságnak kell megküldeni, hanem az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak is. Ezért cserébe viszont a könnyvizsgáló cég adótanácsadási szolgáltatásokat is nyújthat (ami nemcsak a papírok beadását jelenti, hanem „az állami támogatások és adókedvezmények azonosítását”, a segítségnyújtást hatósági ellenőrzéskor és az értékelési szolgáltatásokat is). Persze további feltétel, hogy a könyvvizsgáló feleljen meg a függetlenségi elveknek (ne legyen érdekeltsége a vizsgált cégben, ne legyenek vezetői összefonódások), és továbbra is előírás a szakmai szkepticizmus is.

Az új szabályok szerint – a hivatalos kommentár alapján – a közfelügyeleti rendszer legfőbb eleme a minőség-ellenőrzés lesz, amelyben az NGM főosztálya másodfokú eljárásokat folytat majd. Ám ez azért valószínűleg nem forgatja majd fel az 1807 könyvvizsgáló cég életét (a tájékoztatás szerint ennyien szerepeltek tavaly év végén a kamarai nyilvántartásban), vagyis nem jelent majd az eddigieknél annyival több feladatot a minisztériumnak sem.

A nemzetgazdasági tárcánál a Világgazdaság azon kérdésére, hogy az új feladatok milyen létszámbővítést tesznek szükségessé, azt válaszolták: a közfelügyeleti hatóság a meglévő üres státuszok betöltésével kívánja növelni a közfelügyeleti munkatársak számát. Az NGM szerint a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek engedélyezéséhez kapcsolódó hatósági feladatokat a jövőben megosztják a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával. A válasz szerint a felügyeleti referensi munkakörök jelenleg is pályázhatók. Azt az NGM nem írta, hány álláshelyről van szó, mindenesetre beszédes, hogy az említett – július 15-ig beadható – pályázatban egyetlen munkakör betöltésére szólítják fel az egyébként könyvvizsgálói kamarai tagsággal rendelkező jelentkezőket.