Lassabban gyorsulunk

A kormány a tavalyinál kétszer gyorsabb gazdasági növekedésre számít az idei évben, de a napokban már azt is hallhattuk, hogy 5 százalékkal is bővülhet a magyar gazdaság. A Nemzetgazdasági Minisztérium 4 százalék feletti GDP-növekedésre számít, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig reálisnak gondolja a 4-5 százalék elérését, miután az idei évben ismét beindul az EU-források lehívása.

A tavalyi gazdasági növekedést visszahúzta, hogy a 2007–2013-as európai uniós költségvetési ciklusból már nem lehetett forrásokat lehívni, miközben a következő periódusnak a pénzei még nem érkeztek meg. Emiatt 2016-ban mindössze 2 százalék körül alakulhatott a GDP-növekedés.

Gárgyán Eszter, a Citibank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az EU-források lehívásának idei felpörgetése és a kormányzat tavaly decemberi költekezése felgyorsítja a gazdasági növekedést, de a szakértő az 5 százalékban nem hisz. A leginkább optimista esetben is 4–4,5 százalék között lehet idén a GDP-növekedés, de ehhez az is kell, hogy a mezőgazdaság és az ipari termelés is jól alakuljon, ami most még nagyon bizonytalan. – A beszerzésimenedzser-index, a német ipar teljesítménye és a külpiaci konjunktúra is jobb magyar ipari számokat indokolna, ezt mégsem láthatjuk – tette hozzá Gárgyán.

Az ipari termelés kicsit gyorsulhat, idén 4 százalékkal is emelkedhet, de ennél gyorsabban nem, mert nem állnak rendelkezésre a termelésben jelentős új kapacitások – hangsúlyozta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. Nem valószínű, hogy a mezőgazdaság a tavalyi jó év után még erősebb esztendőt produkálna, az építőipart azonban az EU-források lehívása húzni fogja. Németh Dávid úgy látja, hogy mindezek alapján 3,7 százalékos gazdasági növekedés jöhet.

Gárgyán azzal kalkulál, hogy alapesetben 3,6 százalékkal nőhet a gazdaság, amit a januári béremelések jelentősen segítenek. Szerinte a tavaly decemberi gyenge kiskereskedelmi forgalomtól még nem kell megijedni. Az év utolsó hónapjában 3,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelem az előző havi 4,5 után. A Citi közgazdásza úgy véli, hogy minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkaerőhiány hatására jelentősen nőhetnek a reálkeresetek, és ezáltal a fogyasztás lesz a GDP-növekedés motorja.

Németh Dávid kiemelte: a nagyobb növekedés ellen hat, hogy a fogyasztásbővüléssel megnő az import, így pedig romlik a nettó export hozzájárulása. „A beruházásokon az EU-pénzek segíthetnek, de nem hiszem, hogy olyan kedvező lesz a gazdasági környezet, hogy a vállalatok elkezdenék nagymértékben növelni a beruházásaikat” – hangsúlyozta. A K&H közgazdásza a külpiaci kockázatokra is figyelmeztetett, ami az exportunkat befolyásolja majd: „Nem ez lesz a világkereskedelem legjobb éve, egyrészt Donald Trump gazdaságpolitikája, másrészt a kezdődő Brexit-tárgyalások okozta bizonytalanságok, harmadrészt a kínai gazdaság adósságproblémái miatt.”