Amerikát elárasztja a kínai áru

Egy összesen 12,5 millió tonna szója, valamint 371 tonna sertés- és marhahús kínai exportjáról szóló szerződés aláírásával „köszöntik” a száznapos program lezárultát az Egyesült Államokban. Hszi Csin-ping kínai elnök áprilisi floridai látogatásán egyezett meg Donald Trumppal arról, miként bontják le a nyomasztó, 2011 óta évi 300 milliárd dollár fölötti külkereskedelmi deficitet, melyet a világ legnagyobb gazdasága a másodikkal szemben évről évre felhalmoz.

Az irányvonal és az együttműködés lefektetésére adott száz nap vasárnap járt le, a kétoldalú kormánybizottság szerdán ül össze és elemzi a fejleményeket. A bizottság – amelynek vezetője kínai részről Vang Jang alelnök, míg Amerikát Steven Mnuchin pénzügy- és Wilbur Ross kereskedelmi miniszter képviseli – első dolga várhatóan az lesz, hogy saját mandátumát egy évre meghosszabbítsa. Ez nem túl jó előjel, de a problémák sokaságát nézve érthető lépés lenne.

A széles körű gazdasági párbeszéd néven futó kezdeményezés egyébként a Barack Obama elnöksége idején felállított stratégiai és gazdasági párbeszédet váltotta fel. A dialógus tehát folyamatos, ahogy az eddigi számokat nézve az eredménytelenség is annak tekinthető, noha Donald Trump múlt heti párizsi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy fontos kérdésekben haladást tudtak felmutatni. Igaz, még azzal a lendülettel meg is fenyegette Kínát az acélipari védővámok újragondolásával, mivel a Peking anyagi támogatását élvezve dömpingáron érkező nyersanyagszállítmányok az amerikai gyártási pozíciót, közvetve pedig munkahelyek tízezreit fenyegetik.

Kína nyomasztó fölénye a júniusi számokban is megmutatkozott: kivitele 19,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos havának adatát, igaz, eközben a behozatal is bővült, méghozzá 14,8 százalékkal – írja a Bloomberg. A mérleg 25,4 milliárd dolláros kínai többletet mutat, ezzel az év közepére 143 milliárd dollárra nőtt a kínai szufficit, s vele az amerikai deficit, mely a Hszi-vizit óta egyébként jelentősen emelkedett.

Tagadhatatlan viszont, hogy a felek az elnöki találkozón született adminisztratív szabályok, könnyítések terén előrehaladtak, még ha az elején említett nagy üzletkötések megszületése nem is megy gyors ütemben. Kína feloldotta az amerikai marhahúsra vonatkozó, 14 évvel ezelőtt elrendelt importtilalmat. A hatalmas, éves szinten 2,5 milliárd dollár forgalmú kínai marhahúspiacról 2003-ban szorultak ki az amerikaiak, Peking az akkor kitört kergemarhakór-járványra hivatkozva állította le a húsimportot. A floridai csúcs után Kína a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát liberalizálta, a biotechnológiai termékek engedélyezését is felgyorsította, s az amerikai bankok kínai megtelepedése elé sem gördít már annyi akadályt.

Szakértők szerint a kínaiak a könyveléssel, elektronikus fizetési szolgáltatásokkal, jogi és üzleti tanácsadással foglalkozó társaságok előtt is szélesre tárják a kaput, emellett elsősorban az agráripari, a technológiai és a vegyipari termékek importjának felfuttatását célozzák meg. Amerika cserében ténylegesen megnyitja piacát a kínai baromfitermékek előtt. Noha behozataluk 2014 óta elvileg engedélyezett, az amerikai hatóságok a kínai gyártástechnológia helyszíni ellenőrzésekor tapasztalt hiányosságok miatt a tiltólistára tettek több nagyüzemet is. Mára ezeknek is sikerült elnyerniük az exportőri státuszt.