Varga: véget ért az alacsony bérek időszaka Magyarországon

A bérfelzárkóztatásban igyekszünk minél nagyobb lépéseket tenni, de csak addig nyújtózkodunk, ameddig a takaró ér – nyilatkozta a Magyar Időknek Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a gazdasági viszonyok alakulását, így a bérhelyzetet is megannyi tényező befolyásolja,

de úgy hiszem, a megállapodásnak fontos szerepe volt abban, hogy idén nagyot ugrottak a hazai fizetések

Kijelenthetjük, hogy az egyezség beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jó alkut kötöttünk tavaly a szociális partnereinkkel – tette hozzá. „Már csak azért is, mert mind a három szereplő jól járt. A munkavállalók helyzete nyilvánvalóan kedvezőbb, hiszen magasabb a fizetésük. A munkaadók sem panaszkodhatnak, 27 százalékról 22-re csökkent idén az adójuk, ráadásul jövőre újabb tehermérséklés következik” – fejtette ki Varga.

A bérmegállapodás segített

A megállapodás értelmében 2018 első napján húsz százalékra esik az elvonás nagysága. Ráadásul, ha a versenyszféra átlagos bruttó bérnövekedése 2017 első kilenc hónapjában eléri a 11 százalékot, akkor újabb fél százalékpontos enyhítés lép életbe a jövő év elején. „Ez nem kevés, csak ez a fél százalékpont több mint negyvenmilliárd forintot hagy a magyar munkaadóknál. De jól jár az állam is: úgy is több adó érkezett idén a közkasszához, hogy januárban több adótípust is nagymértékben csökkentettünk” – emelte ki Varga.

A bérmegállapodással azt rögzítettük – fejtette ki -, hogy Magyarországon véget ért az alacsony bérek, az olcsó munkaerő kora. A bérfelzárkóztatásban igyekszünk minél nagyobb lépéseket tenni, de közben figyelnünk kell arra is, hogy a gazdaság növekedjen, a vállalkozások gyarapodjanak, a pénzpiacok működjenek – mutatott rá. „A lehetőségeinket maximálisan kihasználjuk, de csak addig nyújtózkodunk, ameddig a takaró ér.¨

Jöhet a felzárkózás?

Varga Mihály tegnap elmondta, hogy a következő években a múlt novemberi bérmegállapodás hatására csökkenhet vagy meg is szűnhet a hazai bérek régiós lemaradása, hat év alatt a reálbérek akár 40 százalékkal is növekedhetnek hazánkban. Ehhez évente 6,7 százalékkal kellene nőniük a reálbéreknek.

A Világgazdaságnak az Eurostat adatai alapján végzett számításai szerint 2015-ben a régióban a nettó átlagkereset körülbelül 230 ezer forint volt – szemben az akkori magyar 162 ezer forinttal. Az első fél évben most 193 ezer forint volt a nettó – ha a következő években is hasonló lesz az infláció, ennek legalább 50 százalékkal kell nőnie ahhoz, hogy elérhető legyen a 40 százalékos reálbér-növekedés 2023-ra. Ha 50 százalékkal nőne a nettó kereset 2023-ig, akkor majdnem elérné a 290 ezer forintot. Ahhoz, hogy hat év alatt a magyar keresetek utolérjék a régiós átlagot, a környező országokban legfeljebb 26 százalékkal nőhetnek a bérek addig, azaz évente legfeljebb 4,3 százalékkal. Az uniós átlagbérek az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2,2 és 4,3 százalék között emelkedtek az elmúlt években – a régióban ennél volt nagyobb és kisebb növekedés is. Mivel azonban Varga Mihály a reálbérek 40 százalékos emelkedéséről beszélt, a kormány terve – azaz, hogy megszűnik a lemaradás a régióhoz képest – akár össze is jöhet.