A stabilitás csábító hívószó a befektetőknek

A gazdaságpolitika azzal tudná elsősorban a magyar gazdaság versenyképességét javítani, hogy felépíti a saját hitelességét nemcsak a vállalatok, hanem a munkavállalók szemében is – mondta a Világgazdaság üzleti környezet javítását firtató kérdésére Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. Ha a gazdaságpolitika kialakítana egy éveken átívelő reális stratégiai tervet, amelyben előre meghatározza a fontosabb mérföldköveket, majd a terv szerint haladna, akkor egyértelműen javulna az ország tőkevonzó képessége – tette hozzá.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar üzleti környezet a középmezőnyben szerepel: a Világbank legutóbbi Doing Business jelentésében hazánk a 48. a listán. A mutatókban enyhe javulást figyelhettünk meg, a rangsorban viszont hátrébb kerültünk, mivel más országok nagyobb lépést tettek a kedvező üzleti környezet kialakításának érdekében. A régiós országok közül érdemes kiemelni Lengyelországot, amely a 27. helyet foglalta el, vagyis lenne tere a magyar viszonyok fejlesztésének – értékelte jelenlegi helyzetünket Ürmössy Gergely.

Az sem mindegy, milyen irányba indulunk el, amikor az üzleti környezetet szeretnénk javítani. Nagyon sokféle adónem van Magyarországon, ami jelentős erőforrásokat köt le a vállalatoknál: a Világbank adatai szerint a magyar cégek átlagosan 277 órát töltenek adóügyekkel kapcsolatos adminisztrációval, míg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országainak átlaga mindössze 161 óra.

Ürmössy szerint az adórendszer nem változtatható meg gyökeresen egy nap alatt, mivel a hirtelen, váratlan változás több kárt okozhat, még akkor is, ha az elképzelés és a lépés önmagában helyes. Ez egy hosszú folyamat, amely a gazdaságpolitika részéről precíz tervezést, illetve transzparens kommunikációt igényel a gazdasági szereplők irányába – tette hozzá az elemző.

A másik fontos tényező a munkaerő, amelynek hiányát egyre több szektorban tapasztalhatjuk. Itt a magyar gazdaságot ellentmondásos kettősség jellemzi: a vállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek, miközben a statisztikák azt mutatják, hogy 1,7 millió munkaképes korú 15–74 éves ember nem jelenik meg a munkaerőpiacon – hívta fel a figyelmet Ürmössy. Ezt az ellentmondást célzott oktatáspolitikai eszközökkel lehetne feloldani. Nemcsak arról van szó, hogy az állam mennyi pénzt költ el, hanem hogy az oktatásra szánt forrásokat mennyire hatékonyan használja a rendszer – mondta az elemző. Napjaink felgyorsult világában felértékelődtek azok a képességek, amelyekkel a munkavállalók gyorsan tudnak alkalmazkodni a megváltozott feladatokhoz és elvárásokhoz, illetve amelyek segítségével könnyen tudnak együttműködni társaikkal.