A lakossági jövedelmek ötödét nem látja a NAV

Az elmúlt években jelentős fehéredésen ment át a magyar gazdaság, a jövedelmek eltitkolása a korábbi kifejezetten magas szintről az uniós átlagra vagy már az alá csökkent. A fehéredésnek kedvez a gazdaság fellendülése, a bürokratikus szabályok enyhülése és nem utolsósorban a kormány több intézkedése az online pénztárgépektől, az online számlázásig és az elektronikus árukövetésig.

Az áfacsalásokra koncentráló intézkedésekkel csak tavaly 400 milliárd forintos többletbevétele keletkezett az államnak.

Az induláskor, 2013–2014-ben mintegy százezer cég csaknem 200 ezer online pénztárgépet helyezett üzembe, ezek száma azóta a többszörösére nőtt. A jegybank, a Pénzügyminisztérium (PM) és a KSH közös kutatócsoportja kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek forgalmát vizsgálta, az eredményeket a múlt héten benyújtott konvergenciaprogramban mutatták be az Európai Bizottságnak.

Az elemzés szerint a fehéredés a vendéglátásban volt a jelentősebb:

a kis cégek forgalomnövekedése elérte a 32-37 százalékot, ugyanez a kiskereskedőknél 20-25 százalék volt. A közepes kereskedőknél a forgalombővülés 5-7 százalék, a vendéglátásban 10 százalékot meghaladó bővülést tulajdonítottak az online kasszák bevezetésének.

A nagy forgalmú kereskedelmi láncoknál nem volt fehéredés – csak a nagy szállodáknál mutattak ki 10 százalék alatti tisztulást.

Nem ilyen jó a helyzet a háztartások jövedelmeinél: a PM becslése szerint a lakossági jövedelmek húsz százalékát sikerrel eltitkolják az adóhatóság elől.

A teljes cikk a hétfői Világgazdaságban olvasható