Minimálisra szűkíti a kiskereskedelmi láncok mozgásterét a plázastoptörvény. Több piaci szereplő szerint évente 10-15 üzletnyitás felelne meg az egészséges fejlődésnek, ehhez képest a hatályos jogszabályok mellett 4-6 új egység létesítése is siker. Mivel a terjeszkedés 400 négyzetméter felett erősen szabályozott, többen a felújítások felé fordultak. Míg egy szupermarket rekonstrukciója 400-500 millió forintot vihet el, addig egy hipermarketnél 1,5-1,7 milliárddal kell számolni. Igaz, a felújítások esetében is meg van kötve a láncok keze, adott alapterületen belül sem mozgathatják szabadon a falakat, egyesek csak három-négy hetet, mások viszont három-négy hónapot is vártak már a hatósági jóváhagyásra.
Jogkövető társaságként a piaci szereplők a plázastoptörvény betartásával működnek, de többen is változtatásokat szorgalmaznak.
Így például a cégek szerint érdemes lenne rugalmasabban kezelni a boltáthelyezést, vagyis ha valaki bezár A pontban egy üzletet, és tőle pár száz méterre, B-ben nyitna egy kényelmesebbet, modernebbet, az hadd valósíthassa meg ezt a cserét. A vásárlóknak ugyanis nemcsak a nagyobb tér, hanem a parkoló megléte is kiemelt szemponttá vált. Mások szerint ha olyan látványos fejlődésen átesett városokra tekintünk, mint a Mercedes-, illetve az Audi-gyár hatására kivirágzó Kecskemét vagy Győr, nem biztos, hogy 400 négyzetméteresnél kisebb áruházakkal ki lehet elégíteni a nagyszámban érkező új lakók igényeit.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.