Bár még csak most indulnak el a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások, ám a vállalkozói oldal hajlik rá, hogy teljesítse a szakszervezetek követeléseit – tudta meg a Világgazdaság.
Amint arról korábban beszámoltunk , szeptember végén a munkaadók és a munkavállalói oldal között egy kifejezetten konstruktív egyeztetés zajlott. Ennek része az idei évközi kompenzáció mellett a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelése, illetve egy 2027-ig szóló bérfelzárkózási program koncepciója, amelyet a kormány elé is benyújtottak.
Úgy tudjuk, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók között körvonalazódó megállapodás értelmében a vártnál magasabb infláció miatt év végéig egyszeri 100 ezer forintot kapának a minimálbéresek, ami a munkaadók feltételei szerint adó- és járulékmentesen lenne kifizethető, például a Szép-kártyán.
Ezért azt kérik a kormánytól, hogy járuljon hozzá a kompenzáció terheihez. Mivel egyszeri fizetésről van szó, nem számítana bele a kereseti bázisba, viszont, hogy mégiscsak emelkedjen a bázis, egy plusz kétszázalékos emelés is része lenne a jövő évi bérmegállapodásnak. Bár a kormány jóhagyása is szükség van még, jelzésértékű lehet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a VG konferenciáján úgy fogalmazott a munkavállalók követeléseiről, hogy „személyesen üdvözlöm, jó az irány”.
Informátorunk szerint bár a mértéken még vitatkoznak, a vállalkozók csípőből nem utasították el, hogy jövőre 15 százalékkal emelkedjen a minimálbér és 10 százalékkal a garantál bérminimum, ami a 2027-ig szóló bérfelzárkózási program első eleme lenne.
A szakszervezetek ugyanis pár éven belül egyesítenék a kettő minimálbért. A megállapodás része az is, hogy német és osztrák mintára a jövőben ágazati paritásos bizottságok jöhetnének létre és ők állapodnak meg a tarifákról. Ezzel ráadásul az az uniós cél is teljesülhetne, hogy Magyarországon növelni kell a kollektív megállapodások számát.
Úgy tudjuk, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére várhatóan október 11-én kerül sor, ugyanakkor csökkent annak az esélye, hogy október végére összejöjjön megállapodás, a realitás sokkal inkább, hogy csak november közepén sikerülhet csak telő alá hozni.
Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 ezer 400 forint emelkedett, így egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás minimálbér 326 ezerre emelkedne.
Előbbi nettója 176 ezerre, utóbbié 217 ezer ugorhatna 2024. január elsejével.
Ettől azonban lényegesebb, hogy ez jövőre legalább 5 százalékos reálbér-emelkedést is jelentene mindkét bér esetében.
Mint korábban írtunk róla, a munkavállalói érdekképviseletek hajlanak arra, hogy a 2006 után ismét egy minimálbér legyen Magyarországon, a minimálbér és a garantált bérminimum összevonása azonnal egy nagyobb léptékű emelést jelenhetne a legkisebb keresetűeknek. Ettől is nagyobb volumenű döntés lesz a 2027-ig szóló 4 éves bérfelzárkóztatási program, amire óriási szükség van, ugyanis hiába ért egyetért abban minden szereplő, hogy 2016-os bérmegállapodás sikeres volt, a legfontosabb a célt, a magyar minimálbér régiós felzárkózását nem sikerült teljesíteni. A szomszédos és visegrádi országokban szinte mindenhol jelentősen emelkednek a minimálbérek, Lengyelországban idén például 300 ezer forintra nőtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.