BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A béremelések és a fogyasztás megalapozták a növekedést

A magyar gazdaság idén visszatérhet a növekedési pályára, a GDP 2,8 százalékkal bővülhet, jövőre pedig az ütem 4 százalék fölé gyorsulhat. Mindebben nagy szerepet játszik a reálbérek emelkedése nyomán helyreálló fogyasztás – derül ki a Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzéséből.

A magyar gazdaság idén visszatérhet a növekedési pályára. A gazdaság teljesítménye 2024-ben 2,8 százalékkal bővülhet, ami jövőre 4 százalék feletti ütemre gyorsulhat – derül ki a Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzéséből.

Stock,Market,Or,Forex,Trading,Graph,And,Candlestick,Chart,Suitable
Fotó: Shutterstock

A magyar gazdaság az első negyedévben gyors ütemben bővült, köszönhetően a reálbérek növekedése nyomán emelkedő fogyasztásnak.

Az idei évi növekedés 3 százalék közelében, míg jövőre már 4 százalék felett alakulhat

A gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben összességében az előrejelzéseknek megfelelően alakult. Negyedéves alapon 0,8, míg éves bázison 1,7 százalékkal nőtt a GDP. 

A növekedést felhasználási oldalról a reálbérek emelkedése nyomán a fogyasztás húzta felfelé, miközben a beruházások a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak. 

Támogatta a bővülést a nettó export is, itt az import, részben a beruházások visszaesése miatt, az exportnál nagyobb mértékben csökkent.

Termelési oldalról a szolgáltatások és az építőipar segítette, míg az ipar teljesítménye lassította a gazdasági növekedést. A Makronóm Intézet várakozásai szerint az idei év egészében is elsősorban a fogyasztás járulhat hozzá a gazdasági teljesítmény fokozódásához, amelynek mértéke 2,8 százalék lehet.

A külső kereslet rendeződése esetén a gazdasági növekedés szerkezete jövőre kiegyensúlyozottá válhat, a bővülés a 4 százalékot is meghaladhatja.

Újabb rekordokat dönthet a foglalkoztatás

A munkaerőpiaci helyzet tovább javult az idei év elején, a február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,739 millió főt. Ez egy év alatt több mint 40 ezres bővülés, amely szinte teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiachoz kötődött.

A gazdasági növekedés fokozódásával, illetve a folyamatban lévő beruházások termelőre fordulásával tovább élénkülhet a munkaerő iránti kereslet.

 Az intézet előrejelzése szerint 

az idei évben 29, míg jövőre 30 ezerrel emelkedhet a foglalkoztatottak száma.

Ezzel párhuzamosan mérséklődhet a munkanélküliség: az idei év átlagában 4,0, jövőre pedig 3,7 százalékra.

A gyors bérdinamika és az alacsony infláció növeli a keresetek reálértékét

A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset az idei első negyedévben 14,2 százalékkal nőtt. A bérdinamikát elsősorban a költségvetési szféra húzta felfelé, itt a pedagógusbér-emelés, valamint az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztése nyomán 17,4 százalékkal nőtt az átlagkereset.

A Makronóm Intézet előrejelzése szerint a gyors béremelkedés és az alacsonyabb infláció együttesen jelentős mértékben támogathatja a háztartások fogyasztását

amely 4,4 százalékkal nőhet, és így 2,2 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. 

A fogyasztás jövőre is erős támaszt adhat a gazdaságnak, amely 3,9 százalékkal bővülhet.

nő
A felhasználási oldal tényezői

Az export volumene tavaly 0,9 százalékkal nőtt, amelyben az első fél év kedvezőbb teljesítménye játszott szerepet, miközben az év második felében 

begyűrűztek a német gazdaság problémái Magyarországra.

Az infláció az idei év elején összességében a jegybanki toleranciasávon belül, az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult, májusig átlagosan 3,7 százalékot tett ki. 

Az inflációt jelenleg az üzemanyagárak alakulása, valamint a szolgáltatások húzzák felfelé. 

Az előbbi esetében a világpiaci olajárak, valamint a korábbi hónapokban a magasabb kereskedői árrés, míg utóbbinál a több szektorban is alkalmazott, visszatekintő, inflációkövető árazás szerepét kell kiemelni. Az élelmiszerek árváltozása már visszafogja az inflációt, miközben a termelői árak alapján nincs árnyomás a gazdaságban. 

Az infláció a jövő év elején kezdhet majd újra lassulni, míg a jegybank 3 százalékos célját jövő nyárra érheti el.

A Makronóm Intézet várakozásai szerint a költségvetési hiány az idei évben 4,7, jövőre pedig 3,4 százalékot tehet ki. Az idei év során is mérséklődhet az államadósság a GDP arányában, 73,1 százalékra, 2025 végére pedig 70 százalék alá csökkenhet az adósságráta.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.