A béremelések és a fogyasztás megalapozták a növekedést
A magyar gazdaság idén visszatérhet a növekedési pályára. A gazdaság teljesítménye 2024-ben 2,8 százalékkal bővülhet, ami jövőre 4 százalék feletti ütemre gyorsulhat – derül ki a Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzéséből.
A magyar gazdaság az első negyedévben gyors ütemben bővült, köszönhetően a reálbérek növekedése nyomán emelkedő fogyasztásnak.
Az idei évi növekedés 3 százalék közelében, míg jövőre már 4 százalék felett alakulhat
A gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben összességében az előrejelzéseknek megfelelően alakult. Negyedéves alapon 0,8, míg éves bázison 1,7 százalékkal nőtt a GDP.
A növekedést felhasználási oldalról a reálbérek emelkedése nyomán a fogyasztás húzta felfelé, miközben a beruházások a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak.
Támogatta a bővülést a nettó export is, itt az import, részben a beruházások visszaesése miatt, az exportnál nagyobb mértékben csökkent.
Termelési oldalról a szolgáltatások és az építőipar segítette, míg az ipar teljesítménye lassította a gazdasági növekedést. A Makronóm Intézet várakozásai szerint az idei év egészében is elsősorban a fogyasztás járulhat hozzá a gazdasági teljesítmény fokozódásához, amelynek mértéke 2,8 százalék lehet.
A külső kereslet rendeződése esetén a gazdasági növekedés szerkezete jövőre kiegyensúlyozottá válhat, a bővülés a 4 százalékot is meghaladhatja.
Újabb rekordokat dönthet a foglalkoztatás
A munkaerőpiaci helyzet tovább javult az idei év elején, a február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,739 millió főt. Ez egy év alatt több mint 40 ezres bővülés, amely szinte teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiachoz kötődött.
A gazdasági növekedés fokozódásával, illetve a folyamatban lévő beruházások termelőre fordulásával tovább élénkülhet a munkaerő iránti kereslet.
Az intézet előrejelzése szerint
az idei évben 29, míg jövőre 30 ezerrel emelkedhet a foglalkoztatottak száma.
Ezzel párhuzamosan mérséklődhet a munkanélküliség: az idei év átlagában 4,0, jövőre pedig 3,7 százalékra.
A gyors bérdinamika és az alacsony infláció növeli a keresetek reálértékét
A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset az idei első negyedévben 14,2 százalékkal nőtt. A bérdinamikát elsősorban a költségvetési szféra húzta felfelé, itt a pedagógusbér-emelés, valamint az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztése nyomán 17,4 százalékkal nőtt az átlagkereset.
A Makronóm Intézet előrejelzése szerint a gyors béremelkedés és az alacsonyabb infláció együttesen jelentős mértékben támogathatja a háztartások fogyasztását,
amely 4,4 százalékkal nőhet, és így 2,2 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.
A fogyasztás jövőre is erős támaszt adhat a gazdaságnak, amely 3,9 százalékkal bővülhet.
Az export volumene tavaly 0,9 százalékkal nőtt, amelyben az első fél év kedvezőbb teljesítménye játszott szerepet, miközben az év második felében
begyűrűztek a német gazdaság problémái Magyarországra.
Az infláció az idei év elején összességében a jegybanki toleranciasávon belül, az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult, májusig átlagosan 3,7 százalékot tett ki.
Az inflációt jelenleg az üzemanyagárak alakulása, valamint a szolgáltatások húzzák felfelé.
Az előbbi esetében a világpiaci olajárak, valamint a korábbi hónapokban a magasabb kereskedői árrés, míg utóbbinál a több szektorban is alkalmazott, visszatekintő, inflációkövető árazás szerepét kell kiemelni. Az élelmiszerek árváltozása már visszafogja az inflációt, miközben a termelői árak alapján nincs árnyomás a gazdaságban.
Az infláció a jövő év elején kezdhet majd újra lassulni, míg a jegybank 3 százalékos célját jövő nyárra érheti el.
A Makronóm Intézet várakozásai szerint a költségvetési hiány az idei évben 4,7, jövőre pedig 3,4 százalékot tehet ki. Az idei év során is mérséklődhet az államadósság a GDP arányában, 73,1 százalékra, 2025 végére pedig 70 százalék alá csökkenhet az adósságráta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.