BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem érte hideg zuhanyként az elemzőket a munkaerőpiaci tiki-taki

A foglalkoztatottak száma emelkedett Magyarországon júliusban. A munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt. A vártnál kedvezőbb adat nem érte váratlanul az elemzőket.

2024 júliusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma az előző év azonos időszakához képest 20 ezerrel 4 millió 765 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 209 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,2 százalék volt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által pénteken közzétett adatokból. Az elemzőket nem érte hideg zuhanyként a friss munkaerőpiaci adat.

Male,And,Female,Professional,Worker,Wearing,Safety,Uniform,Using,Tablet
munka, munkaerőpiac, foglalkoztatottság
A várakozások szerint 2024 végére a munkanélküliségi ráta visszatérhet a 4 százalékos szint alá / Fotó: Shutterstock

„A munkanélküliek számának 2024 februárjáig tartó emelkedésében a gazdaság romló teljesítménye mellett szerepet játszott, hogy a gazdaságilag aktív népesség létszáma jelentősen emelkedett, dinamikája érdemben meghaladta a foglalkoztatás bővülésének ütemét. Az aktív népesség száma azonban két hónappal ezelőtt tetőzött, azóta kisebb mértékben már csökkent, ami nagyban hozzájárult a munkanélküliek számának utóbbi hónapokban tapasztalható mérséklődéséhez” – idézte fel Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója. Kiemelte, hogy az év végéhez közeledve a munkanélküliségi ráta további mérséklődésére számítunk,

2024 végére a mutató visszatérhet a 4 százalékos szint alá, ahol ezt megelőzően 2022 végén járt legutóbb.

Összességében tehát továbbra is feszes munkaerőpiacra van kilátás, ami a bérnövekedésen is fenntartja a nyomást.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a foglalkoztatást úgy jellemezhetjük, hogy az nagyjából stabil, makroszinten legalábbis kevésbé követi le a konjunkturális változásokat. Sok vállalat igyekszik megőrizni a munkaerejét akkor is, ha a rendelésállománya éppen a szokásosnál alacsonyabb, hiszen a jól képzett munkaerőt később nehéz visszaszerezni. Az elemző hozzátette, hogy a hírekben hallható egyes iparvállalatoknál tapasztalható leépítések makroszinten egyelőre nem jelentek meg az adatokban.

Molnár Dániel ezzel szemben azt emelte ki, hogy a szezonálisan kiigazított adatok alapján a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban tetőzhetett. A gazdasági növekedés lassulása, a külső kereslet gyengélkedése, valamint a belső kereslet a háztartások óvatossági motívuma miatt vártnál lassabb helyreállása visszafogja a vállalatok munkaerőigényét. A Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője arra számít, hogy a foglalkoztatottak száma a következő hónapokban lassú ütemben emelkedhet, de tovább emelkedhet, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is tovább tud majd mérséklődni, azonban idén éves átlagban még 4 százalék felett maradhat az állástalanok részaránya.

„Jövőre a gyorsabb gazdasági növekedés, valamint a zajló nagyberuházások nyomán tovább fokozódhat a munkaerő iránti kereslet, miközben a gazdaságban lévő munkaerő-tartalék kiaknázása csak fokozatosan mehet végbe. Ennek eredményeként ismét erősödhet a munkaerőhiány a gazdaságban, amely így a bérek további emelkedésének ad majd támaszt, miközben a munkanélküliségi ráta is 3,8 százalékra mérséklődhet” – zárta gondolatait Molnár Dániel.

Ezekben a munkakörökben maradhat kötelező az alkalmasság orvosi vizsgálata – itt a lista

A Belügyminisztérium által publikált dokumentum szerint szeptember 1-jétől számos munkakörben megszűnne a kötelező orvosi vizsgálat. Az új rendelettervezet meghatározza azokat a foglalkozásokat – összesen 12 munkakört –, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához mindenképp orvosi vizsgálat szükséges. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.