2024 júliusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma az előző év azonos időszakához képest 20 ezerrel 4 millió 765 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 209 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,2 százalék volt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által pénteken közzétett adatokból. Az elemzőket nem érte hideg zuhanyként a friss munkaerőpiaci adat.
„A munkanélküliek számának 2024 februárjáig tartó emelkedésében a gazdaság romló teljesítménye mellett szerepet játszott, hogy a gazdaságilag aktív népesség létszáma jelentősen emelkedett, dinamikája érdemben meghaladta a foglalkoztatás bővülésének ütemét. Az aktív népesség száma azonban két hónappal ezelőtt tetőzött, azóta kisebb mértékben már csökkent, ami nagyban hozzájárult a munkanélküliek számának utóbbi hónapokban tapasztalható mérséklődéséhez” – idézte fel Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója. Kiemelte, hogy az év végéhez közeledve a munkanélküliségi ráta további mérséklődésére számítunk,
2024 végére a mutató visszatérhet a 4 százalékos szint alá, ahol ezt megelőzően 2022 végén járt legutóbb.
Összességében tehát továbbra is feszes munkaerőpiacra van kilátás, ami a bérnövekedésen is fenntartja a nyomást.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a foglalkoztatást úgy jellemezhetjük, hogy az nagyjából stabil, makroszinten legalábbis kevésbé követi le a konjunkturális változásokat. Sok vállalat igyekszik megőrizni a munkaerejét akkor is, ha a rendelésállománya éppen a szokásosnál alacsonyabb, hiszen a jól képzett munkaerőt később nehéz visszaszerezni. Az elemző hozzátette, hogy a hírekben hallható egyes iparvállalatoknál tapasztalható leépítések makroszinten egyelőre nem jelentek meg az adatokban.
Molnár Dániel ezzel szemben azt emelte ki, hogy a szezonálisan kiigazított adatok alapján a foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban tetőzhetett. A gazdasági növekedés lassulása, a külső kereslet gyengélkedése, valamint a belső kereslet a háztartások óvatossági motívuma miatt vártnál lassabb helyreállása visszafogja a vállalatok munkaerőigényét. A Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője arra számít, hogy a foglalkoztatottak száma a következő hónapokban lassú ütemben emelkedhet, de tovább emelkedhet, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is tovább tud majd mérséklődni, azonban idén éves átlagban még 4 százalék felett maradhat az állástalanok részaránya.
„Jövőre a gyorsabb gazdasági növekedés, valamint a zajló nagyberuházások nyomán tovább fokozódhat a munkaerő iránti kereslet, miközben a gazdaságban lévő munkaerő-tartalék kiaknázása csak fokozatosan mehet végbe. Ennek eredményeként ismét erősödhet a munkaerőhiány a gazdaságban, amely így a bérek további emelkedésének ad majd támaszt, miközben a munkanélküliségi ráta is 3,8 százalékra mérséklődhet” – zárta gondolatait Molnár Dániel.
A Belügyminisztérium által publikált dokumentum szerint szeptember 1-jétől számos munkakörben megszűnne a kötelező orvosi vizsgálat. Az új rendelettervezet meghatározza azokat a foglalkozásokat – összesen 12 munkakört –, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához mindenképp orvosi vizsgálat szükséges.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.