Czomba Sándor: foglalkoztatottság terén az EU élmezőnyébe tartozunk

Továbbra is stabil a magyar munkaerőpiac, a foglalkoztatottság magas szinten van. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki gyorsjelentésében hosszú idő után először láttunk minimális foglalkoztatáscsökkenést, Czomba Sándor szerint azonban egy hónap adatából nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Főleg úgy, hogy az eredményhez speciális tényezők is hozzájárultak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy a munkaerőpiac folyamatosan változik, emiatt mindig a közép-, illetve hosszú távú tendenciákat érdemes figyelni. Úgy véli, hogy az átmeneti mérséklődés több tényezőre is visszavezethető:

• a tavalyi kiugróan magas bázisérték a foglalkoztatottsági adatoknál,
• a világgazdasági konjunktúra lassulása
• és a német gazdaság gyengélkedése.

Mindezek miatt 2024 harmadik negyedévében stagnálás következett be az egy évvel korábbi foglalkoztatási szinthez képest, tehát a magyar munkaerőpiac továbbra is stabil.

– fejtette ki az államtitkár.

Czomba Sándor szerint örömteli hír, hogy a 15–64 éves népesség 75,3 százalékos foglalkoztatási rátája 0,1 százalékponttal javult az egy évvel korábbi szinthez képest. A hazai elsődleges munkaerőpiacon változatlanul történelmi szinten áll a foglalkoztatás 4 millió 545 ezer fővel, ami a munkaerőpiac egyre egészségesebb szerkezetének a legfőbb jele. Az elmúlt egy év alatt ugyanis újabb tízezerrel csökkent a közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma, miközben a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozóké tovább növekedett, a külföldön dolgozóké pedig lényegében stagnált.

Az államtitkár kiemelte, hogy a foglalkoztatás és a munkanélküliség együttes emelkedése változatlanul a hazai munkaerő-állomány aktivitásának javulását jelzi, amit jól mutatnak a KSH friss számai is. A gazdaságilag aktív népesség száma a harmadik negyedév adatai szerint 25 ezerrel nőtt, az aktivitási ráta a tavalyi 78,3 százalékról 78,9 százalékra javult. Az aktivitásélénkülés pozitív eredménye az is, hogy növekedett azok száma és aránya, akik kevesebb mint három hónapja álláskeresők.

Czomba Sándor elmondta, hogy a tovább élénkülő munkavállalási hajlandóság átmenetileg növelte a munkanélküliséget azáltal, hogy az inaktivitásból a munkaerőpiacra visszatérők először munkanélküliként jelennek meg a statisztikában, hiszen az elhelyezkedés nagyrészt csak bizonyos ideig tartó munkakeresés után várható. A regisztrált álláskeresők számánál szembetűnő szerinte, hogy nem volt érzékelhető szeptemberben a KSH munkanélküliségi adataihoz hasonló növekedés. Az év kilencedik hónapjában 228 356-an voltak állás nélkül, ami lényegében megegyezik a tavalyi adattal, mindössze néhány száz fős emelkedésről van szó. Az államtitkár szerint az is jól látható, hogy nem a regisztrált álláskeresők közül kerültek ki a munkanélküliek, hanem az inaktív rétegekből.

– Czomba emellett hangsúlyozta, hogy nemzetközi összevetésben továbbra sincs szégyenkeznivalónk, az Európai Unió 27 tagállamának szezonálisan kiigazított munkanélküliségi mutatója 2024. augusztusban 5,9 százalékot tett ki, miközben Magyarország esetében a ráta 4,3 százalékos volt az Eurostat számai szerint, ami továbbra is kedvezőbb az európai átlagnál. Hazánk ebben a hónapban az Európai Unió nyolcadik legalacsonyabb munkanélküliségű országa volt. A 4-5 százalék körüli ráta a munkanélküliség természetes rátájának felel meg, ami az élénk munkaerő-forgalom egyik velejárója.

Az államtitkár várakozásai szerint a 2025-től várható gazdasági fellendülés – ami nem független a most elfogadott 21 pontos Új gazdaságpolitikai akciótervtől – a foglalkoztatás növekedését, illetve a munkanélküliség csökkenését vetíti előre, ami újraindíthatja a pozitív gazdasági folyamatokat. Czomba Sándor úgy gondolja, hogy a konjunktúra újbóli beindulásával a foglalkoztatás mellett a bérek is tovább emelkedhetnek, amit egy többéves minimálbér-megállapodás érdemben elősegíthet.