Szeptemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 699 ezerre csökkent, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma 220 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékos volt – közölte péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal, amely kiemeli, hogy a foglalkoztatottság csökkenésében jelentős szerepe van annak, hogy tavaly szeptemberben a foglalkoztatottság szintje historikusan is kiemelkedő volt.
A július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos száma a 15–74 évesek körében lényegében nem változott, 4 millió 709 ezer volt.
Vélhetően a szezonális hatások is szerepet játszottak abban, hogy szeptemberben csökkent a foglalkoztatottak és nőtt a munkanélküliek száma. Ezzel tehát tovább mérséklődött a hazai munkaerőpiac feszessége.
Az viszont nem tudni, hogy az ipar gondjai mennyiben határozzák meg a munkaerőpiaci folyamatokat. A szakértő szerint egyértelműen szenvednek a járműiparban tevékenykedő hazai cégek, és ha nem történik érdemi fordulat a következő hónapokban, akkor megkezdődhetnek az elbocsátások. Ugyanakkor öröm az ürömben, hogy a KSH szerint
A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,2 százalékponttal, 75,3 százalékra bővült. A ráta a férfiak esetében 0,9 százalékponttal, 78,8 százalékra csökkent, a nőknél viszont 1,2 százalékponttal, 71,8 százalékra emelkedett.
A KSH kiemeli, hogy a 2024. július–szeptemberi időszakban az inaktívak számának csökkenése mellett a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 26 ezerrel, 225 ezerre,
a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 121 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,6 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 103 ezret tett ki, a rátájuk kismértékben, 4,5 százalékra nőtt.
A munkakeresés átlagos időtartama 11,9 hónap volt. Az összes munkanélküli 45 százaléka három hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ami 3,2 százalékpontos emelkedés a tavalyi év azonos időszakához képest, míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 34 százalékát tették ki.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest 0,2 százalékkal, 228 ezerre nőtt.
Tavaly szeptemberben a foglalkoztatottak száma historikusan is kiemelkedő szinten volt – ezzel indokolta Comba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a foglalkoztatottak számának mérséklődését. Hozzátette: Magyarországon a munkanélküliség továbbra is az uniós átlag alatti. A kormány célja pedig, hogy a foglalkoztatási rátát 85 százalékra emelje, és mozgósítsa a mintegy 300 ezer főre tehető munkaerőpiaci tartalékot. Ehhez olyan uniós finanszírozású, aktivitást elősegítő programok is hozzájárultak, mint az Ifjúsági Garancia Plusz program, amely a 30 év alatti álláskereső és inaktív fiatalok munkához jutását segíti, eddig már több mint 9 ezren tértek vissza a munka világába.
Kiemelte, hogy a 30 év felettieket támogató – szintén uniós finanszírozású – programmal az idősebbek is részesülhetnek bértámogatásban, lakhatási, illetve utazási térítésekben, a projekt segítségével már csaknem 10 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie. A kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének – amely hozzájárul a 3-6 százalékos gazdasági növekedés eléréséhez – központi eleme, hogy növelje a jövedelmek vásárlóerejét, ezzel fenntartva a gazdaság stabilitását. Az akcióterv részét képezi a munkáshitel elindítása, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása, valamint hároméves bérmegállapodáson keresztül az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos átlagkereset elérése – ismertette Czomba Sándor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.