Részvényt a dolgozóknak!

Az adókedvezmények és támogatások bővítésével ösztönzi a munkavállalók részvényvásárlását a német kormány. A hétfőn véglegesítendő csomagterv fő pontjai – a gazdasági reformok többségével ellentétben – mindkét kormányzó erő támogatását élvezik.

A Spiegel Online értesülése szerint évi 135-ről 360 euróra emelnék azt az adó- és járulékmentes keretet, ameddig a cégek részvényvásárlási támogatást folyósíthatnának alkalmazottaiknak. Ezzel egy időben eltörlik azt az előírást, amely szerint a dolgozónak a vállalati támogatást azonos összeggel kell kiegészítenie. Valamelyest emelkedik a dolgozói részvényvásárláshoz folyósított közvetlen állami támogatás is (legalább 400 eurónyi befektetés esetén 72-ről 80 euróra), ráadásul 17 900-ról 20 ezer euróra nő az éves jövedelemküszöb, amely alatt ezt a szubvenciót igénybe lehet venni. Ha minden kedvezményt összeadunk, akkor 40 éves munkaviszony alatt hatvanezer eurónál nagyobb részvényvagyon is könnyedén összejöhet.

A dolgozói részvényprogram kiterjesztését azért szorgalmazza Horst Köhler köztársasági elnök és más politikusok, hogy szélesebb rétegek részesüljenek a vállalatok növekvő nyereségéből – a bérek ugyanis az utóbbi években gyakorlatilag stagnáltak Németországban. Fontos érv az is, hogy tulajdonosként az alkalmazottak elkötelezettebbek lesznek a cég és annak sikere iránt.

A bökkenő csak az, hogy a program miatt kieső évi félmilliárd euró pótlása egyelőre megoldatlan. Márpedig Peer Steinbrück pénzügyminiszter egyre kevésbé hajlandó lenyelni a kormánypártoktól záporozó költekezési ötleteket (VG, április 15., 4. oldal). Vita várható arról a szociáldemokrata ötletről is, amely szerint a dolgozóknak saját cégük helyett egy különböző vállalatokban érdekelt a befektetési alap papírjainak megszerzésére is módjuk lenne, amivel a vállalat csődje esetén csak állásukat veszítik el, befektetéseiket nem. Szakértők szerint azonban a „Németország-alap” ötlete kivihetetlen, hiszen a kkv-k aligha engednének be tulajdonosaik közé egy ilyen óriási pénzügyi befektetőt.

Nagy-Britanniában ez az arány sokkal magasabb: ott majdnem minden negyedik dolgozó résztulajdonos, és 40 százalék azok aránya, akiknek jövedelme közvetlenül függ a cég nyereségességétől.

Franciaországban hét, illetve 57 százalék a megfelelő adat.

Nagy-Britanniában ez az arány sokkal magasabb: ott majdnem minden negyedik dolgozó résztulajdonos, és 40 százalék azok aránya, akiknek jövedelme közvetlenül függ a cég nyereségességétől.

Franciaországban hét, illetve 57 százalék a megfelelő adat.

-->