Újra trendi lett a magas kamat

Kamatok. Az eurózóna inflációja a 16 éves rekordnak számító 3,6 százalékra ugrott márciusban, az emelkedő árak pedig már a gazdaság lassulása miatt aggódó politikusokat is meggyőzik, tartani kell a magas kamatszintet – írja a Bloomberg hírügynökség. Egyebek között ennek is köszönhető, hogy az elemzők többsége szerint a következő, csütörtökön esedékes kamatdöntésén az Európai Központi Bank nem csökkenti a hatéves csúcsnak számító négyszázalékos euró-alapkamatot.

Pedig Jean-Claude Trichet-t, az EKB elnökét nemrég még Franciaország, Belgium és Luxemburg is élesen bírálta, amiért nem hajlandó az amerikai Federal Reserve és a Bank of England mintáját követve csökkenteni a kamatszintet, nehezítve a vállalkozások hitelhez jutását, és erősítve az eurót a dollárhoz képest, ami kedvezőtlen hatással van az európai cégek exportjára. A kamatvágást sürgetők véleménye azonban az elmúlt hetekben megváltozott. „Azok, akik 300, 400, 500, 600, 700 euróból élnek havonta, nem bírják tovább az elszabaduló inflációt” – mondta nemrég Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszter, aki mindig is ellenezte a 2005 decemberében kezdődött kamatemelést. Juncker szerint egyébként az infláció okozta problémák megoldása nemcsak a központi bankárok, de a kormányok feladata is.

Változtatott korábbi álláspontján a belga pénzügyminiszter, Didier Reynders is, aki októberben még szintén az eurókamatok mérséklése mellett kardoskodott. „Az olaj- és az élelmiszerár emelkedése miatt foglakozni kell az inflációval. Fontos, hogy a monetáris politika is lépjen valamit” – mondta azonban április elején.

A gazdasági szakemberek szerint azonban nem sokáig hallgathatunk ilyen nyilatkozatokat. Laurent Bilke, a Lehman Brothers közgazdásza szerint a politikusok addig állnak csak a magas kamatszint mellé, amíg a háztartásoknak problémát okoz az infláció, s ahogy felerősödnek a gazdaság lassulásának jelei, ismét kamatvágást sürgetnek majd. Nicolas Sarkozy, francia miniszterelnök már így is tett: februárban még a magas inflációtól féltette népét, áprilisban viszont már a túl erős euróra panaszkodott.

Az ENSZ számítása szerint az élelmiszerek világszerte 57 százalékkal drágultak az elmúlt egy évben. A rizs ára megduplázódott, a búzáé 65 százalékkal emelkedett, s ez több országban is súlyos problémákat okozott. Egyiptomban odáig fajultak a dolgok, hogy a tüntetéseket a rendőrségnek kellett leverni, Haiti miniszterelnökének, Jacques Edouard Alexisnek pedig a hivatalába került, hogy nem tudta megfékezni az ár emelkedést. VG