Több milliárdot spórolunk a fém kétszázassal

Még a most elképzelhető legkorábbi euróbevezetés esetén is jelentős megtakarítást jelent a papírkétszázas fémre cserélése – állítja a Magyar Nemzeti Bank friss tanulmánya.

2008.12.17, 12:33

Mint ismeretes, a Monetáris Tanács még június 23-án döntött a pénzcseréről. A tervek szerint a Magyar Pénzverő Zrt. 2009 első felében, egy ütemben gyárt le legalább hat évig elegendő mennyiséget, több mint 70 millió darabot. Ezzel ki lehet használni a gyártási volumenből adódó költségelőnyt is, míg a bankjegy olyan mértékben használódik el, hogy tavaly már 50 százalékos volt a selejtezési arány, ezért folyamatos kibocsátást igényel. Az érmék élettartama átlagosan 10-15-ször hosszabb, mint a bankjegyeké, amelyek átlag 2-3 évet bírnak csak ki a forgalomban.

A sikeres pénzcserét a nemzetközi tapasztalatokra alapozza a jegybank, és nem titkolt célja, hogy hozzászoktassa a lakosságot ahhoz, hogy nagyobb címletű aprópénzzel rendelkezik. A legnagyobb, 2 eurós fémpénz ugyanis bő ötszörösét éri a jelenlegi legnagyobb, 100 forintos hazai címletnek. Hogy a lakosság jobban a magáénak érezze az új érmét, internetes szavazásra bocsátotta az MNB, hogy mi szerepeljen annak előlapján, amiből a Lánchíd került ki győztesen.

A költségek több szereplő között oszlanak szét: a kibocsátást és a régi bankók bevonását az állam állja, de például az automaták átállítása már az üzemeltetők feladata. Az érmeverés költsége egyébként hasonló a bankjegynyomáshoz, ráadásul a bevonáskor a fém alapanyag újraértékesíthető. Mindezek alapján nagyjából két éven belül meg is térül az állam számára az átállás, ezt követően pedig évente 800 millió forinttal gyarapodik a pénzcseréből származó megtakarítás. A jelenleg legvalószínűbb, 2013-as euróbevezetéssel számolva durván 3 milliárd forintot tud spórolni az állam, ha pedig csúszna a dátum, akkor tovább növekedne a költségelőny, és 2015-re már 5 milliárd forintra rúgna.
Az átállás egyéb költségeit illetően nem lehet ilyen pontos kalkulációt végezni. Egyrészről ugyan egyszeri kiadást jelent az automaták átállítása az üzemeltetők számára, de ez a várhatóan növekvő forgalommal, a ritkább kiürítési gyakorisággal, és a bankjegyet is elfogadó automaták okozta problémák csökkenésével meg is térülhet. Utóbbiak ugyanis sokszor összegyűrték és szét is tépték a papír kétszázasokat, ami gyakori hibaelhárításra kényszerítette a tulajdonosokat.

A legfontosabb szempont azonban nem is a címletcsere költsége, hanem az, hogyan viszonyul majd a lakosság az új érméhez, számos negatív példa volt ugyanis ezzel kapcsolatban külföldön, de nálunk is. Az egyik ilyen az USA többszöri próbálkozása az 1 dolláros érme bevezetésére, amely szintén jelentős megtakarítást eredményezett volna, de mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kudarc okának azt tartják szakértők, hogy az azonos értékű bankjegycímlet nem került bevonásra, hanem párhuzamosan forgalomban maradt. De Magyarországon is fulladt már kudarcba érmekibocsátás, ami éppen a 200 forintos címlet 1992-es megjelenéséhez köthető. Akkor az ezüsttartalmú pénzre a lakosság inkább emlékérmeként tekintett, így a forgalomban alig jelent meg, végül 1998-ban bevonásra is került.