Devizahitelesek figyelem! Év végére 280-ig gyengülhet a forint.

 Nagy kérdés, hogy szeptemberben mennyiben lesz képes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatni a kamatcsökkentési ciklust, valamint ezt követően mekkora mozgástere marad a további vágásra. A nemzetközi hangulat meghatározó lehet a folyamat alakulásában, ugyanis a hazai kockázati megítélés is stabilizálódott az utóbbi időben.

A lengyel zloty-t a Standard & Poor’s elemzése rántotta a mélybe, a nemzetközi hitelminősítő szerint a nem teljesítők növekvő aránya kockázatot jelent a lengyel bankszektorra. A térség legfontosabb devizája 1,7 százalékot gyengült az euróval szemben 4,1864-ig. A zloty nem hatott a cseh koronára, az változatlanul 25,5-ös szinten mozgott egész nap. Viszont a forint délután párhuzamosan mozgott a zlotyval: 273,88-ig gyengült az euróval szemben. A dollár ára 188,51 forintig emelkedett, majd délután 187,4-es szinten stabilizálódott, míg a svájci frank 180,8 forintig drágult, majd 179,57-ig csökkent vissza.

„A reálgazdasági folyamatok még hagynak hátra kérdőjeleket, nem minden olyan rózsás, mint amilyennek tűnik” – fogalmaz summásan Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank térséggel foglalkozó deviza-elemzője. Véleményét, akár a magyar helyzetre is érthetné. A forint árfolyama jelenti most a legnagyobb kockázatot a kamatcsökkentésre. A bizonytalanság hatására eltérő vélemények fogalmazódnak meg a hazai kamatpálya alakulásáról.

Mint ismertes, a Barclays Capital elemzői jövő áprilisra 5 százalékos alapkamatot jósolnak Magyarországon, mint azt az elemzők indokolták, radikális és gyors kamatcsökkentési sorozat kezdődött el. A hazai elemzők másképp látják a helyzetet.

Az elemzői konszenzus 50 bázispontos kamatvágást vár szeptember 29-én és a piac is fél százalékot árazott be, azonban egy óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés sem lenne meglepetés – mondja Orosz Dániel, az Axa stratégia tanácsadója. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy ezt követően mekkora mozgástere marad még idén az MNB-nek. A szakértő nem számít radikális lépéssorozatra, az 5-6 százalékos szintet leghamarabb 2010 végén, vagy 2011-ben érhetjük el. Idén év végén – egy esetleges nemzetközi piaci korrekció függvényében – a pesszimistább forgatókönyv esetén 7,5 százalék környékére várja az alapráta alakulását az elemző. A jegybanknak a pénzügyi stabilitás szempontjából az inflációra most kevésbé kell figyelnie, a vártnál egyelőre csak kevésbé árazódott be az ÁFA emelés, a releváns időhorizonton pedig bőven az inflációs cél alá várható az általános áremelkedés mértéke.

Viszont a forint árfolyama erősen függ a nemzetközi hangulattól, amiben időszerű lenne egy korrekció. A kérdés így az marad, lehet-e vágni szeptember után. Amennyiben az MNB az 50 bázispontos csökkentést meglépi szeptemberben, utána már legfeljebb 50 bázispont széles tere marad a csökkentésre, amit 25 bázispontos lépésekben eszközölhet – mondja Orosz.

Így az optimistább forgatókönyv esetén sem fog valószínűleg 7 százalék alá szállni a ráta az idén. Orosz Dániel szerint a forint még érzékeny, és hiába stabilizálódott egy relatíve alacsony szinten a kockázati megítélésünk, a befektetők megkövetelik a magas prémiumot. Sok múlik a nemzetközi piaci hangulaton, év végén valamelyest borúsabb lehet a kép: 280 forintos régióba várja az árfolyamot a szakértő, ahol egyébként egy fontos technikai ellenállási szint is van.