Széltenderre váró cégek
18-i rendeletet, de az új kapacitásoknak a „fejlesztéspolitikai célokat kell segíteniük”. Az új kiírás időpontjáról lapzártánkig nem kaptunk választ a Magyar Energia Hivataltól (MEH).
Régi vád, hogy a szélenergia-hasznosító beruházások nagyobb és nem is olyan irányú hátszelet kapnak, mint amilyenre nemzetgazdasági szempontból szükség lenne. Emiatt nehézkes a villamosenergiarendszer-irányítás: a Mavirnak akkor is át kell vennie a szélerőművek drága zöldáramát, ha épp lezuhant az ország áramigénye – például hajnaltájban –, s helyettük a sokkal olcsóbb áramot adó erőműveket kell kisebb termelésre utasítania. Nem véletlenül áll a tendervisszavonó NFM-rendeletben, hogy a majdani pályázóknak azt is jelezniük kell, hogy vállalják-e a villamosenergia-rendszerrel való együttműködést.
Igaz, ezzel már nyitott kapukat döngetett, mert ezt az elvárást maga a visszavont tender is tartalmazta. „Tavaly ősz óta a Mavir új üzemi szabályzata rendszerbiztonsági okokból előírja, hogy az új termelőegységeknek vállalniuk kell a leszabályozási képesség kialakítását” – válaszolt lapunknak Tari Gábor, a társaság vezérigazgatója. De támogatják a rendszerszabályozással való ésszerű együttműködést az új kiírásra váró társaságok, például az E.On Hungária Zrt. is. (Előkészített és a 2009-es pályázat feltételei szerint aktualizált két, 25 megawatt kapacitású projektje továbbra is pályázatkész állapotban vár megvalósulásra.) Ugyanakkor Kiss Csaba, a társaság energiatermelési igazgatója szerint nehezen lehet eleget tenni annak az elvárásnak, hogy a szélparktulajdonosok széltornyonként és percenként küldjenek adatot a Mavir rendszerébe. Az igazgató szerint azt az állítást is komplexebben kell nézni, amely szerint a szélenergia ausztriai átvételi árai sokkal alacsonyabbak a hazaiaknál. „A kép teljességéhez hozzátartozik a magyar szélerőmű-tulajdonosokat sújtó menetrendadási kötelezettség, és az, hogy kilowattóránként 5 forintot kell fizetniük, ha attól eltérnek” – mondta. Az E.On építette az első közcélú hálózatra termelő szélerőművet Magyarországon, világszerte pedig a csoport szélerőműparkja naponta átlagosan két egységgel bővül.
A szélparkok és a Mavir együttműködése egyébként nem csak terv. A társaság első és eddig egyetlen szeles partnere, a Hungarowind vállalta, hogy szükség esetén a rendszerirányító kérésére kevesebbet termel vagy leáll. Az elmaradt haszonért a Mavir kompenzálja, elméletileg tehát mindenki jól jár. „Sőt, kevesebb tartalékot kell lekötnünk, így a fogyasztónak is kevesebbe kerül az áram” – magyarázta Tari Gábor, hozzátéve, hogy eddig még nem kellett kisebb termelésre kérni a Hungarowindet. Bár újabb szélparktársaság még nem állapodott meg a Mavirral, vállalta a villamosenergia-rendszerrel való együttműködést egy külön e célra létrejött, több mint 80 megawattnyi kiserőművi kapacitást képviselő társulás is. Tagjai szintén a kötelező átvétel (KÁT) alá tartozó, támogatott kapcsoltáram-termelők.
A KÁT amúgy is érzékeny pontja a rendszerszabályozásnak és az árképzésnek. „Túlzás, hogy az együttvéve 278,325 megawatt beépített kapacitású szélerőművek okozzák a magyar villamosenergia-rendszer fő szabályozási gondjait, amikor a rendszer egyensúlyának a megtartásában nem vesz részt a mintegy 1000 megawattnyi gázmotoros energiatermelő egység” – mutatott rá a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) elnöke.
Tóth Péter szerint annál problémásabb a szélerőműtender visszavonásának másik indoka, amely szerint ha a pályázók 10 százalékát ki kell zárni a versenyből, akkor a tender is eredménytelenné nyilvánítható. A most visszavont kiírásban ugyanis a 410 megawatt teljesítményre 1117,5 megawatt ajánlat érkezett 68 pályázótól, de az értékelőbizottság jelentős számú és a 10 százalékot meghaladó pályázat kizárását javasolta március 19-én a MEH-nek. A kizárás fő okai a lejárt, a még nem érvényes építési, illetve a nem megfelelő környezetvédelmi engedélyek voltak. Esetenként gond volt a villamos hálózatra történő csatlakoztatási tervekkel is. Volt, aki a várható széljárás helyett meteorológiai tanulmánnyal próbált szerencsét a bizottság előtt, mások nem mutattak fel pénzügyi garanciát, vagy lekésték a beadási határidőt. Ráadásul az óvatoskodó bankok helyett gyakran a takarékszövetkezetek adnak pénzt a beruházásokhoz. Csakhogy a takarékszövetkezetektől származó forrásigazolást sajnos nem fogadhatta el a bírálóbizottság.
Annak a további 410 megawattnak a létesítése, amelynek a pályázatát a napokban visszavonta a hivatal, 2-3 éven belül közel 200 milliárd forint beruházást jelentene. Bár ettől a végfelhasználói árak 0,23 forinttal nőnek újabb évi 630 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását is meg lehetne takarítani. A tavalyi megtakarítás 210 ezer tonna volt, a megtermelt 300 millió kilowattóra villamos energia révén pedig ennyivel csökkent az ország áramimport igénye.
Sietni kell
Tóth Péter szerint az országban ma a szélerőműtenderen indulókon kívül 700-800 megawattnyi szélerőmű-beruházáshoz adtak ki engedélyeket. A tender újonnan történő kiírását követően a beruházásoknak mielőbb el kell indulniuk, mert amíg pang a piac, ötödével olcsóbban megvalósítható egy ilyen projekt, mint egy-két év múlva.Az MSZET elnöke úgy látja, hogy a MEH 2010. július 15-én kiadott közleménye jogilag nem elég
a kiírás visszavonására. Közigazgatási, hatósági eljárást is le kellene folytatni, melynek alapján végzést kellene hozni.
Az MSZET elnöke úgy látja, hogy a MEH 2010. július 15-én kiadott közleménye jogilag nem elég
a kiírás visszavonására. Közigazgatási, hatósági eljárást is le kellene folytatni, melynek alapján végzést kellene hozni.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.