Hogy hatnak Magyarországra az eurózóna-beli megszorítások?

Krusper Balázs és Pellényi Gábor azt vizsgálták, hogy a nyugat-európai országok költségvetési kiigazításainak milyen hatásai vannak a magyar gazdaságra – olvasható a 2010-es decemberi MNB szemlében.

A görög adósságválság miatt felerősödtek az államadósság fenntartásával kapcsolatos aggodalmak – kezdik elemzésüket a szerzők. Ezért több euróövezeti ország megszorításokat jelentett be, mely kiigazítások jelentősen befolyásolják az eurózóna, és közvetetten Magyarország gazdasági kilátásait – állapítják meg.

A megszorítások a kereslet csökkenésével járnak (és az infláció mérséklődésével) az eurózónában, mely csökkenti Magyarország „exportlehetőségeit”. Két évi g tartó nyugat-európai kiigazítás 0,2 százalékpontos növekedési fék lehet a magyar gazdaság bővülési ütemében – állapítják meg a tanulmány írói. Erősebb hatás akkor lehetséges, ha az eurózóna periferiális országainak adósságválsága súlyosbodik, és a kockázati felárak növekedése miatt növekvő hazai adósságterhek erőteljesebben fogják vissza a belföldi keresletet.

A szerzők megállapítják: a világgazdasági válság tompításaként az anticiklikus gazdaságpolitika (a nagyobb visszaesés elkerülése érdekében gazdasági ösztönzők bevetése – A szerk.) az euövezeti országokban a GDP 0,7-0,8 százalékát tette ki. „Bár a fiskális élénkítő csomagot átmenetinek szánták, a növekvő költségvetési hiányok az eurózóna több országában romló adósságdinamikát vetítettek előre” – írják a szerzők.

Olyan forgatókönyvet vizsgálnak, ahol az eurozónában két egymást követő évben 0,5-0,5 százalékkal csökken (tartósan) az állami kiadások szintje. A megszorítás mértéke nagyságrendjét tekintve hasonló a 2010 nyarán bejelentett nyugat-európai kiigazítási tervekhez.

A hazai GDP növekedés visszaesése 0,2 százalékpontos lehet a következő két évben az eurózónás megszorítások amiatt, mintegy fele az eurózónában tapasztaltnak. A szerzők úgy látják, hogy ez annak tudható be, hogy kis, nyitott gazdaság vagyunk, így növekedési lehetőségeink erősen összefüggnek a külkereskedelmi partnereink növekedési helyzetével.

A kiigazítások vélhetően nem taszítják újabb recesszióba a magyar gazdaságot, a rövid távú kockázatok negatív irányba mutatnak – olvasható a tanulmányban. Az eurózóna adósságválsága nem ért véget. Leszögezik: a kiigazításoknak strukturális reformokkal kell párosulnia, amelyek megakadályozzák a deficit újratermelődését.

Ha az eurozóna periferiális országainak adósságválsága súlyosbodik, akkor a bemutatottnál is erőteljesebb hatásokra számíthatunk. Ez kisebb részt abból fakad, hogy a kényszerű újabb megszorítások tovább szűkítik exportlehetőségeinket. A nagyobb − és nehezebben felmérhető − hatás a magyar gazdaság sérülékenységéből fakad. Kockázati megítélésünk érzékenyen reagál a nemzetközi befektetői hangulat változásaira. A kockázati felárak emelkedése növeli a magánszektor és az állam adósságterheit, ami a belföldi kereslet erőteljesebb szűküléséhez vezethet – olvasható az elemzés következtetésében.