Lesújtó véleményt mondott a végtörlesztésről az EKB

Az EKB megismétli azon álláspontját, mely szerint a nemzeti hatóságok rendkívüli sürgősség esetében sem mentesülnek az EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége, illetve az alól, hogy az EKB számára álláspontja figyelembevételéhez megfelelő időt biztosítsanak – közölte az euróövezeti jegybank a végtörlesztési törvényre reagálva.

A törvényjavaslat minden érdemi módosítását meg kell küldeni az EKB számára annak érdekében, hogy az a legfrissebb szöveg alapján fogadhassa el véleményét. Emellett a törvényjavaslat elfogadását fel kellett volna függeszteni. Az EKB a hozzá konzultációra benyújtott rendelkezésekre tett észrevételei nem teszik meg nem történtté a konzultációs kötelezettség megszegését. Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium kellőképpen megfontolná a fenti észrevételeket, és a jövőben tiszteletben tartaná az EKB-val való konzultációs kötelezettséget.

Az EKB több alkalommal rámutatott a devizahitelekhez kapcsolódó kockázatokra. A devizahitelek különösen több közép- és kelet-európai tagállamban jelentenek jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot, mindenekelőtt Magyarországon, ahol a devizahitelek – különösen a svájci frankban denominált hitelek – részaránya az Unión belül a legmagasabbak között van – állapította meg az EKB a pénzügyi stabilitáshoz kapcsolódó kockázatok közt.

Az EKB aggályai

Először is az EKB megítélése szerint a törvény azzal, hogy lehetővé teszi az adósok számára tartozásuknak a lényegesen a piaci árak alatti, rögzített árfolyamon történő visszafizetését, a bankrendszer stabilitását jelentősen gyengítő helyzetet teremt, mely egyben valószínűleg a gazdaságra is káros átgyűrűző hatásokat fejt ki.

Másodszor – az adósok részvételi arányától függően – a magyar bankrendszernek a devizahitelek törvény szerinti visszafizetéséből származó egyszeri vesztesége hátrányosan befolyásolhatja a bankok tőkepozícióját, olyan időszakban, amikor a felhalmozott jövedelem visszatartása útján történő tőkefelhalmozási képességük, részben a pénzügyi szektorra az elmúlt évben bevezetett adó következtében korlátozott.

Mivel a magyar bankszektornak körülbelül 60 százaléka külföldi csoportok tulajdonában van, várhatóak a határokon átnyúló átgyűrűző hatások, mivel az aktuális piaci árfolyamok alatti végtörlesztés hatást gyakorolhat e banki csoportok konszolidált nyereségére is – írja az EKB.

Noha a magyar bankok más országokban letelepedett anyavállalatainak képesnek kellene lenniük az azonnali pénzügyi hatás kezelésére, a törvény – a pénzügyi szektort terhelő adóval együtt – növelheti annak kockázatát, hogy az anyabankok forrásokat csoportosítanak át magyar leányvállalataiktól más leányvállalatokhoz, ami hosszabb távon is gyengítheti a magyar bankok hitelezési képességét – állapította meg az EKB.

Harmadszor, a bankrendszert érő azonnali kedvezőtlen pénzügyi hatáson túlmenően számos, a magyar gazdaságot kedvezőtlenül érintő külső hatás is felléphet, beleértve a következőket:

- I. az árfolyamra gyakorolt leértékelődési nyomás,
- II. magasabb országkockázati felár,
- III. a belföldi kamatokat felhajtó nyomás,
- IV. gyengébb növekedés a hitelezési tevékenység további szűkülése és a szigorúbb hitelezési feltételek következtében, és
- V. a külföldi befektetők általi megítélés romlása a jogbizonytalanság fokozódása és az érzékelt országkockázat következtében.

Negyedszer, a törvény kedvezőtlen hatást fejthet ki az államháztartásra is, más tényezők mellett a bankrendszer potenciális nehézségeit tükröző országkockázati felár emelkedése és a törvény növekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt. Noha ebben a szakaszban nehéz az átfogó makrogazdasági hatások számszerűsítése, a növekedésre gyakorolt rövidtávú nettó hatás Magyarország számára valószínűleg kedvezőtlen lesz - tette hozzá a központi bank.

Ötödször, az EKB rámutatott, hogy amennyiben a törvényjavaslat határon átnyúló hatásokkal jár, az kérdéseket vethet fel a Szerződés tőke és fizetések szabad áramlásáról szóló 63. cikkének való megfelelőség tekintetében.