MNB: számos bank elhagyja majd az országot

A háztartási hitelezésben egy erős devizahitel-állomány van, amit kezelni kell, ebben a Kúria döntésére várnak. A forinthitelezést is csak egészségesebb szerkezetben szeretnék, ha nőne, a hitel/fedezet arányát, és a jövedelemhez mért törlesztőrészleteket korlátoznák. A bankszektor 20 százalék körüli nem teljesítő hitel aránnyal rendelkezik, ami minél tovább marad meg, annál károsabb. A vállalati szegmensben erős portfóliótisztítás volt tavaly, ebben a jegybanknak is szerepet kell vállalni.

Az NHP előtt a hitelösszeomlás fenyegetett, hosszú időn át csökkent a hitelállomány – mondta Nagy Márton. Az NHP miatt a kkv-knál bővülés jöhet, a teljes vállalati hitelállománynál pedig a csökkenés megállhat. A háztartások esetében a bruttó hitelezés, vagyis az új szerződések volumene nő. Ugyanakkor az alacsony kamatkörnyezetben kockázata van annak, hogy a hitelezés elszáll, és sokan felvesznek kölcsönt, akik később nem tudják majd visszafizetni. Be kell ezért szerelni egy féket, hogy a hitelezés ne futhasson fel egészségtelen mértékben. A portfóliótisztítást fel kell gyorsítani a háztartási és a vállalati szegmensben is. Nem ritka a vállalatoknál az 5 évesnél régebbi bedőlt hitel sem a portfóiókban a folyamatos átstrukturálások miatt.

A kéthetes betétre való augusztusi áttérést sikeresnek ítélte meg Nagy Márton, ezt mutatják a hároméves változó kamatozású kötvény aukcióinak adatai. A bankok szívesen térnek át hosszabb állampapírokra. Az MNB tíz pontban foglalta össze, mit vár a bankrendszertől, ezek egy részét jogszabályokba is foglalják majd. A konszolidáció már elindult az MNB ügyvezető igazgatója szerint, azt viszont nem lehet tudni, mikorra valósul majd meg. „Senkinek semmi kétsége afelől, hogy számos bank elhagyja majd az országot, és kevesebb nagybank lesz” – mondta Nagy Márton.

A piacra bízott konszolidáció rossz struktúrához vezet a szakember szerint. A profit a bankrendszerből és a költségekből ered, a válság előtt a bevételekre koncentrált, és nem volt költséghatékony. A válság után a bevétel-generáló képesség meggyengült, a stratégia áthelyeződött a költségoldalra, leépítések, fiókbezárások voltak. Egy bizonyos szint után viszont nem lehet a költségeket csökkenteni, mert az egész operáció kockázatossá válik, így egy bizonyos szint után jönnek az összeolvadások. Az összeolvadási hullám Európában már nagyon erős, Magyarországra még nem jött el.

A jelenlévő nagybankoknál lehet a legerősebb a szinergia kihasználása, így ha a piacra hagyja a jegybank a konszolidációt, akkor túl nagy szereplők alakulhatnak ki. Eközben a tulajdonosi szerkezet is át fog alakulni. Nem jó, ha dominánsan hazai, de az sem, ha dominánsan külföldi tulajdonban van a bankrendszer. Szlovéniában hazai tulajdon volt a domináns, ez most fiskális problémákhoz vezet.

A külföldi tulajdonban lévő bankok legutóbbi nyilatkozataik szerint maradnak. Marad a Raiffeisen, az UniCredit, a CIB és az Erste is.