BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Coffee-net függők

A kávézás és az internet viszonyát vizsgálja két, közelmúltban megjelent felmérés. Megtudható belőlük a net- és a feketeleves-függőség mértéke a munkahelyi világhálót használók és az üzleti lapok olvasói között. Ahol összetalálkozhatnak: az internetes kávézók; ezek ma már a hazai infosztráda-elérés több mint 10 százalékát adják.

A munkahelyi internethasználat akár olyan függőséget is okozhat, mint a kávé - állapítja meg a vállalati nethasználat-menedzsment piacán tevékenykedő Websense legújabb felmérése, amelyet az amerikai piaci gyakorlatról a Harris Interactive készített.

Az internetet a munkahelyen magáncélra használó alkalmazottak 52 százaléka inkább lemondana reggeli kávéjáról, mint munkahelyi internet-hozzáféréséről, míg csak 44 százaléka mondana le az internet-hozzáférésről a kávé javára. A munkahelyi internethasználat növekszik: a válaszadók 93 százaléka ezzel tölt valamennyi időt a munkahelyén. Tavaly ez az arány 86 százalékos volt.

A munkahelyen a világhálón töltött átlagos idő heti 12,6 óra, míg a nem munkával kapcsolatos internetes oldalak böngészésével heti 3,4 óra megy el. A megkérdezett informatikusok azonban úgy becsülik, hogy az alkalmazottak csaknem hat órát töltenek a nem munkával kapcsolatos oldalakon.

A megkérdezett alkalmazottak 48 százaléka kizárólag munkával kapcsolatos feladatokra használja a netet, 10 százaléka pedig munkára és szórakozásra egyenlő mértékben.

A nem munkával kapcsolatos honlapok közül a legnépszerűbbek a híroldalak, (81 százalék), a személyes e-mail (61), az internetes bankszolgáltatások (58), utazással (56) és vásárlással (52 százalék) kapcsolatos lapok.

A férfiak 62 százaléka vallotta be, hogy a munkaidő alatt nem munkával kapcsolatos site-okat is felkeres, míg a nőknél ugyanez a mutató 54 százalék. A férfiak főként a sport-, a befektetési és részvényvásárlási oldalakat böngészik munkaidőben.

Magyarországon naponta interneteznek a pénzügyi-gazdasági lapok rendszeres olvasói. A rendszeresen internetezők koffeinfogyasztása viszont nem haladja meg a lakossági átlagot - mindkét megállapítás a GfK és a Szonda Ipsos új közös felmérésében olvasható.

Ma Magyarországon a 15 éves és idősebb lakosság mintegy 32 százalékának van valamilyen internetelérése; 15 százalékuk már otthon is felhajthat az információs szupersztrádára. Meglepő adat, hogy ők többen vannak, mint azok, akiknek a munkahelyükön áll rendelkezésükre világháló-elérés (11 százalék). Tíz százalékuk iskolában, 11 százalék nyilvános helyen (könyvtárban, internetkávézóban), 7 százalék pedig egyéb más helyen jut nethez. Az internethasználók egy hónapban átlagosan 34 és fél órát töltenek a világhálón.

Az internetet minden vagy majdnem mindennap használók az általános női lapokat (28 százalék), a megyei/helyi napilapokat (26) és az országos közéleti napilapokat (23 százalék) olvassák rendszeresen. Ha az egyes lapok rendszeres olvasói közül kikerülő legnagyobb gyakorisággal internetezőket vizsgáljuk, első helyen egyértelműen a számítástechnikai és informatikai lapok olvasói végeznek, hiszen 39 százalékuk minden, vagy majdnem mindennap használja a netet. Az aktuális információkra talán "legéhesebb" és szakmájukból adódóan talán leginkább rohanó életmódot folytató gazdasági és pénzügyi lapok rendszeres olvasóinak 37 százaléka használja a világhálót, míg a politikai-közéleti lapokat rendszeresen olvasók esetében ez az arány 25 százalék.

Az internetező társadalom italfogyasztási szokásait elemezve megállapítható, hogy koffeintartalmú italok - így a kávé és a tea - fogyasztása terén jellemzően nem intenzívebbek fogyasztók, mint a lakosság egésze. Ezzel szemben a leggyakrabban netezők mintegy kétszer nagyobb arányban fogyasztják az energiaitalokat és az üveges szeszes italokat, mint az a teljes lakosság körében megfigyelhető.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.