Tervezhető katasztrófaelhárítás

Könnyű észrevenni katasztrófahelyzetben a különbséget az üzletfolytonossági tervet kidolgozó vállalatok és az ilyet nélkülöző cégek között - állítja Aad van Waveren, a BT Global Services Európáért, Közel-Keletért és Afrikáért felelős alelnöke.

A felkészültek gyorsan áthelyezik tevékenységüket az előkészített biztonsági helyszínre, visszaállítják adataikat, és folytatják a munkát. A többieknek azonban nincs sok választásuk, fel kell függeszteniük tevékenységüket, amíg nem találnak valamilyen megoldást. A késlekedés azonban nagyon sokba kerülhet, és ráadásul veszélybe sodorhatja a szervezet létezését is. Ennek ellenére a vállalatok nagy részének nincs semmilyen programja katasztrófahelyzetre, mivel a felkészüléssel járó befektetés előnyeit nem látják tisztán, amíg meg nem történik a baj. A károk pedig óriásiak lehetnek, hiszen például a világszerte hálózatok százait megfertőző Netsky és Sasser vírus 6,25 milliárd dolláros kárt okozott a Computer Economics elemzői szerint, s többek között olyan szervezetek rendszereit bénították meg, mint Nagy-Britannia parti őrsége, a Heathrow reptér vagy az Európai Bizottság.

Természetesen még a világ legnagyobb vállalatai sem képesek a jövőbe látni, de fel lehet készülni a fenyegetésekre - mondta el Aad van Waveren.

Ehhez három fontos lépést kell megtenni. Az első egy független, kívülálló segítségének igénybevétele. Ennek oka, hogy a szervezeten belül dolgozók már hozzászoktak a folyamatokhoz, könnyen átlátják azokat, míg egy kívülálló olyan kérdéseket is felvethet, amelyek közelebb vihetnek a megoldáshoz.

Ahhoz, hogy a leginkább költséghatékonyan lehessen biztonságossá tenni egy vállalatot, pontosan meg kell érteni annak céljait, prioritásait és működését. Ezt követően át kell tekinteni az összes kockázati tényezőt, nemcsak a váratlan katasztrófahelyzeteket, de a mindennapi működésből adódókat is. Ez az a terület, ahol komoly segítséget jelenthet egy kívülálló, az alapokat is vizsgáló kérdéseivel.

A második kulcs, hogy megértsük, milyen viszonyban van a felkészülés költsége és nyeresége. De hogyan lehet kiszámolni a megelőzés hasznát? Ha részletesen tudjuk, hogyan működik egy szervezet, akkor azt is meg lehet becsülni, hogy mekkora veszteséget jelent egy-egy katasztrófa, üzletfolytonossági terve megléte, illetve hiánya esetén.

A harmadik kulcstényező a tesztelés sikere. A közelmúltban a CSO Magazine által publikált adatok szerint az amerikai vállalatok 93 százalékénak ugyan van üzletfolytonossági terve, azonban mindössze 37 százalékuk tesztelte azt valós körülmények között.