Kémprogramok fenyegetnek

Ötven százalékkal nőtt a száz főnél többet foglalkoztató, kémprogramok (spyware) okozta problémákról beszámoló cégek száma az USA-ban az elmúlt egy évben – derül ki a Websense informatikai biztonsági társaság megbízásából a Harris Interactive által készített felmérésből. Míg 2005. március végén 12 százalék volt azon cégek aránya, amelyeket billentyűzetnaplózó vagy egyéb kémprogramok által támadás ért, addig ez az arány napjainkra 17 százalékra nőtt. A növekvő fenyegetést jól mutatja, hogy a tavaly áprilisi 77-ről az idén márciusra 197-re bővült az ismert jelszótolvaj-alkalmazások száma. Az olyan oldalak száma pedig, amelyeken megtalálhatók ezek a szoftverek, közel tízszeresére, 2157-re nőtt egy év alatt.

A növekedés okaként a különféle kémszoftver-generáló segédprogramok elterjedtségét, illetve az adathalászok és online csalók egyre agresszívebb viselkedését nevezték meg a szakemberek. Az internetezők közel fele képtelen felismerni az adathalász oldalakat, és komolyan veszik a csalók által küldött e-mailek tartalmát. A felmérés egy másfajta, növekvő veszélyre is felhívta a figyelmet, a bothálózatokra. A rosszindulatú alkalmazások által megfertőzött és hálózatba kapcsolt számítógépek számos, rendkívül veszélyes támadást indíthatnak. A fenyegetés komolyságát mutatja, hogy az informatikai döntéshozók mindössze 34 százaléka nyilatkozott úgy, teljesen biztos abban, rendszereik képesek kivédeni a botok jelentette fenyegetést.

A felmérés kitért az alkalmazottak internetes viselkedésére is. A dolgozók közel fele számolt be arról, hogy véleményük szerint a munkahelyük elveszítésével fenyeget, ha felnőtteknek szóló tartalmú oldalakat nézegetnek a vállalati internetelérést használva. Harminc százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy elbocsátanák őket, ha internetezés közben valamilyen vírussal vagy kémprogrammal megfertőznék a céges hálózatot. Talán az ilyen aggodalmak is szerepet játszanak abban, hogy az alkalmazottak 92 százaléka szerint a munkaadónak joga van különböző webszűrő technológiák alkalmazására.

A munkahelyi internethasználattal kapcsolatban érdekes eredmény, hogy azok közül, akik elismerték, magáncélokra is igénybe veszik a vállalati webelérést, minden második úgy nyilatkozott, hogy inkább a reggeli kávéjáról mondana le, mint a céges netkapcsolatról. A nem a munkához kapcsolódó internetezéssel töltött időre vonatkozóan jókora különbség van az informatikai vezetők, valamint az alkalmazottak által megadott idő között. Míg az IT-vezetők szerint hetente 5,7 órát töltenek magáncélú netezéssel a cégnél dolgozók, addig az érintettek alig több mint három órát vallottak be.