Egyszerűbb e-hulladék-kezelés?

A leselejtezett elektromos és elektronikai eszközök európai uniós tagállamok közötti szállítására vonatkozó előírások egyszerűsítéséért lobbizik az IBM, amely az e-hulladékok kezelésével kapcsolatos költségek csökkenését reméli az enyhítéstől. Michael Pochitaloff-Huvalé, a számítástechnikai óriásvállalat franciaországi környezetvédelmi vezetője egy hamburgi konferencián fejtette ki, hogy európai uniós szinten tenné hatékonyabbá a leselejtezett eszközök gyűjtését és feldolgozását, ha az úgynevezett zöld listás hulladékok közé sorolnák őket. A könnyítést követően az e-hulladékokat az egyes tagállamok között lényegében úgy lehetne szállítani, mintha országhatárokon belüli mozgás történne. Ezzel a hasznosító cégek az eddiginél gazdaságosabb üzemméretet tudnának kialakítani, s becslések szerint a kibocsátó oldal költségei akár ötven százalékkal is csökkenhetnének.

A költségcsökkentés kérdésének előtérbe kerülése nem véletlen, hiszen az EU-tagállamokban 2006-ban – Magyarország két év haladékot kapott – fejenként már minimum négy kilogramm e-hulladék begyűjtését és hasznosítását kellett megszervezni, s ennek a költségei a gyártó-forgalmazó vállalatokat sújtják. Ráadásul az Euwid magazin beszámolója szerint az Európai Bizottság 2008-ban a leselejtezett elektromos és elektronikai eszközök kezelésére vonatkozó irányelv módosítását tervezi, ennek keretében várhatóan nyolc kilogrammra emelik a fejenkénti begyűjtési kötelezettséget. Szigorítás esetén a gyártó-forgalmazó cégeknek Európában évente 3,5-4 millió tonna e-hulladék kezelését és finanszírozását kell megszervezni, amelynek költségei – szakértők szerint – közösségi szinten elérhetik az évi egymilliárd eurót.

Márpedig ezen belül az egyik – mennyiségében és költségeiben is – legnagyobb szegmenset az IT- és a telekommunikációs eszközök jelentik, legalábbis a magyarországi számok erről tanúskodnak. A cégektől és a lakosságtól beérkező számítógépek, telefonok, nyomtatók, modemek és faxgépek évek óta az átvett e-hulladék nagyjából egyharmadát teszik ki – közölte kérdésünkre Tihanyi Ervin. A legnagyobb hazai e-hulladék-kezelő vállalatok között számon tartott – tavaly nyolcmilliárd forint árbevételt elért – Inter-Metal Recycling Kft. üzletágvezetője elmondta: az úgynevezett 3. berendezéskategóriába tartozó eszközökből tavaly mintegy 700 tonnát gyűjtöttek be, s a bontás, darálás, majd válogatás után kinyert anyagokat hazai és nyugat-európai hasznosító üzemeknek értékesítették. Visszás azonban a piacon, hogy a hulladékkezelő cégek zöme főként a sok értékes nyersanyagot tartalmazó számítógépeket keresi, ezzel szemben a nehezen feldolgozható képcsöves berendezésektől mindenki igyekszik megszabadulni. A szakember szerint az első generációs eszközök tömeges cseréjének megkezdése esetén sem lehet arra számítani, hogy a leselejtezett laptopok nagyobb mennyiségben megjelennek a piacon. Ugyanis ezek tipikusan olyan eszközök, amelyeket legtöbben várhatóan leselejtezésüket követően sem dobják ki, hanem inkább otthon tárolják, akár évekig is. Hasonlóan alakult korábban a leselejtezett mobiltelefonok sorsa, amelyek csak az elmúlt hónapokban meghirdetett visszavételi akciók hatására jelentek meg nagyobb mennyiségben a hasznosítóknál.

Tavaly vált világossá, hogy a képcsöves termékek egyre növekvő mennyiségben fognak beérkezni a feldolgozókhoz – tette hozzá Tóth Zoltán. Az Electro-Coord Kht. ügyvezető igazgatója szerint az elektromos és elektronikai berendezések közül ezek kezelésének van a legnagyobb költségvonzata, és ezek hasznosítása oldható meg a legnehezebben. A képcsövek üveganyagának termelésbe történő visszaforgatását korábban új képcsövek gyártásánál lehetett megoldani, az új típusú lapos képernyők megjelenésével azonban a katódsugárcsöves képcsőgyártás megszűnt Európában. Ebben segíthet a külföldi partneri kapcsolatok kialakítása, amely újabb cégeknek teremt lehetőséget arra, hogy a képcsöves termékek kezelésébe bekapcsolódjanak és versenyt teremtsenek. A hulladékká vált eszközök begyűjtése és hasznosítása megszervezésére létrehozott koordináló szervezetek közül a legnagyobb Electro-Coord Kht. több mint 250 hazai gyártó és forgalmazó cég kötelezettségének teljesítését vállalta át, amellyel közel 80 százalékos a piaci részesedése. A közhasznú társaság a 2005-ös 12 550 tonnát követően 2006-ban – a hűtőberendezéseket is beleszámítva – közel 19 500 tonna hulladékká vált eszköz begyűjtését és feldolgozását szervezte meg, ezekből 1500 tonnát tettek ki az informatikai és távközlési eszközök. (VG)