IT-korszakot váltottunk

Több minden véget ért 2006-ban Magyarországon, így például lezárult egy korszak a Magyar Telekomban vagy az IHM megszűnésével a kormányzat információs társadalom politikájában, de a hagyományos internethasználatnak is bealkonyul, kopogtat a web 2.0 forradalom – állítja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központja (ITTK) a hazai információs társadalom tavalyi évéről szóló jelentésében. Esély van ugyanis arra, hogy 2007-re több, eddig meghatározó évtizedes trend forduljon meg, élesedik a verseny a mobil- és hagyományos távközlésben, új IP-alapú szolgáltatások terjednek el, és a kormányzat háttérbe szorulásával megnő az üzleti szféra, valamint a civilek felelőssége a terület fejlődésében.

A 2006-os évben egyértelmű előrelépést tapasztalhattunk néhány területen, egyebek mellett nőtt az otthoni internethasználat. Az e-közigazgatási szolgáltatások felkészültségi szintje Magyarországon változott a legnagyobbat egy év alatt Európában, és ezzel az ország elérte az unió átlagának szintjét. Végül az innovációs járulék rendszere megújítani látszik a hazai tudásipari kapcsolatokat és aktivitást is – állapítják meg a kutatók.

Negatív fejleményként említik, hogy továbbra sem sikerül megszólítani a társadalom többségét kitevő információs írástudatlanokat. A legtöbb területről azonban leginkább az mondható el, hogy ellentmondásos a fejlődésük. Az internettel rendelkező háztartások háromnegyede széles sávon kapcsolódik a hálózatra, ezzel nemzetközi összevetésben a legfejlettebb országok között vagyunk, miközben összességében továbbra is az egyik legalacsonyabb a magyar internetpenetráció egész Európában.

A digitális szakadék csökken az anyagi helyzet és a településtípus alapján, de továbbra is meghatározó a kor, a származás és az iskolai végzettség. Bár csökken a széles sávú hozzáférés ára – az adott áron igénybe vehető csomagok sávszélessége jelentősen elmarad a nyugati országokban tapasztaltakétól, mindeközben pedig az infrastruktúra sem minden településen érhető még el. Gondot okoz az is, hogy az internettől távol maradók körében nő a közönyösek aránya.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény lehetővé teszi ugyan az elektronikus ügyintézést – de kiskaput hagy az önkormányzatok számára, hogy ezt a lehetőséget helyben kizárhassák.

Bár bevezették az iskolai informatikai normatívát, az iskolai informatikai eszközök javarészt már elöregedtek, a Sulinet program pedig veszített a politikai támogatottságából. Végeredményben a digitális kultúra és a társadalom kettészakadt Magyarországon: a társadalom egyharmada web 2.0-forradalmat csinál, kétharmada viszont még digitális analfabéta, és nem is igazán érdekli az internet világa – állapítja meg a jelentés.

Van azonban számos olyan terület is, amelyen éppen most zajlik a hosszabb kifutású munka. Ilyen a hazai médiaszabályozás megújítása, a felkészülés a digitális műsorszórásra való átállásra. Bár az

e-közigazgatás jól teljesített 2006-ban, a rendszer további fejlesztésére van szükség. Hasonló megállapítások tehetők a hazai kutatás-fejlesztési politika és a k+f rendszer működése terén: látni már a kedvező jeleket, de sokat kell még tenni az innovációélénkítés rendszerszerűvé tételéhez.

Fontos változásokat hozhat a 2007-es év: élesedő versenyt a távközlésben és a mobiltelefóniában; kézzelfogható IP-alapú konvergenciát és szolgáltatásokat, mint pl. az IPTV; eldöntheti, hogy lehet-e üz-let a web 2.0-ból idehaza. (VG)