Vonatra költöznek a mérnökök

Újabb jelentős állomáshoz érkezett a nagyon nagysebességű vonatok új generációját képviselő AGV szuper express felkészítése, tette közzé a vonat gyártója, az Alstom. A cég szakemberei a csehországi velimi tesztpályán folytatják az AGV felkészítését abból a célból, hogy a vonat 2010-ben megszerezze a végleges típusengedélyt és ennek birtokában 2011-ben forgalomba állhasson Olaszországban.

A most elkezdődő 3 hónapos felkészítés során a szakemberek azon tavalyi dinamikus tesztek eredményei alapján finomhangolják az AGV-t, melyek során a szerelvény 360km/h-t is elérő sebességgel közlekedett a francia, keleti nagysebességű vasútvonalon. Az AGV a tervek szerint több mint tízezer kilométert tesz meg. A vonatra felszerelt, kétezernél is több érzékelő mérési adatait az Alstom 15, folyamatosan az AGV-n lakó mérnöke elemzi folyamatosan a szerelvény egyik kocsijában berendezett, guruló laboratóriumban.



Az AGV felkészítésében résztvevő csapatok nem változtak 2008-hoz képest. Több mint 15, az Alstom Transport különböző üzemeiben dolgozó szakértő egymást váltva bonyolítja majd le a próbafutásokat 2009 júniusa és szeptembere között. A tesztek során kapott adatok elemzését követően az egyes részlegek megteszik az úgynevezett olasz konfiguráció beállításaira és az esetleges módosításokra vonatkozó javaslataikat. A hét kocsiból álló prototípus szerelvény kifejezetten a dinamikus tesztelés céljából összeállított guruló laboratóriumként működik.

Mindössze két kocsiban találhatóak ülések. A többit a vizsgálatok céljára szolgáló berendezésekkel szerelték fel. Az első kocsi a mérnökök munkaállomása, a harmadikban vannak a mérőműszereket árammal ellátó generátor, a negyedikben a pótalkatrészek, az ötödik pedig lakókocsiként funkcionál.

A cél Olaszország. A 13 kilométeres velimi próbapálya a világ azon kevés tesztpályáinak egyike, ahol a vonatok 200 km/h sebességgel közlekedhetnek. A La Rochelle-ben kiképzett cseh mozdonyvezetők közreműködésével az AGV új tesztprogram szerint közlekedik majd, eleinte mérsékelt tempóban, majd fokozatosan eléri a 200km/h sebességet. Az előző tesztprogramokban gyűjtött információkat felhasználva a cél az, hogy a vonatot az olasz vasúthálózat konkrét követelményeinek és az olasz előírásoknak megfelelően állítsák be. Bár az AGV az olasz vonalon később használatos sebességtartománynál (kereskedelmi forgalomban 300km/h, üzemeltető az NTV társaság) lassabban fut a tesztüzem során, a vizsgálatok pontos képet adnak majd a szerelvény dinamikus jellemzőiről és legtöbb részegységének teljesítményéről. Az Alstom mérnökei először főként a kerék-sín dinamikára vonatkozó méréseket végzik el, és különös figyelemmel tanulmányozzák a szerelvény viselkedését a kanyarokban, valamint a hibás pályaszakaszokon.

A 2008-as korábbi velimi vizsgálatokhoz hasonlóan a forgózsámolyokra és a vonat belsejébe szerelt érzékelők azt vizsgálják, hogy az AGV (az első kizárólag tagolt kocsikból álló szerelvény) milyen hatékonyan birkózik meg a pálya egyenetlenségeivel. Egyebek között mérik az utasok által érzékelt rezgések szintjét is. Az eddig gyűjtött adatok mind a nagy, mind a nagyon nagy sebességtartományban igazolták az AGV forgózsámolyainak szilárdságát. Az AGV legmodernebb meghajtás-elektronikai eszközökkel megépített állandó mágneses motorjai és hajtásrendszere az Európában használatos négy feszültségszint mindegyikén, 1500, 3000 és 15000 volton, valamint a világszerte legelterjedtebb 25000 volt feszültségértéken is üzemképesek.

Az említett feszültségek közül három szinten már hosszasan tesztelt AGV prototípust ezúttal az Olaszországban használt 3000 and 25000 voltos üzemre készítik fel. A hajtásrendszer vezérlését abból a szempontból figyelik meg, hogy induláskor milyen mértékben korlátozza a kerekek kipörgését, illetve fékezéskor mennyiben gátolja a megcsúszást. A szerelvények többféle üzemi feszültség melletti áramellátásában kritikus jelentőségű az áramszedő érintkezőjének rendeltetésszerű működése. Az Alstom mérnökeinek figyelme ezért ismét az áramszedő-felsővezeték érintkezésre irányul. Az AGV áramszedője ugyanis – a vonatra jellemző nagy sebességek mellett – extrém turbulenciának és légellenállásnak van kitéve.

A kocsi tetején elhelyezett kamarák segítségével megfigyelhető az áramszedő érintkezőjének mozgása, és megállapítható működésének hatásfoka. Tavaly a vállalat többféle áramszedő beállítást is megvizsgált, ennek alapján választotta ki az AGV számára legmegfelelőbbet. Az Európai Unió TSI (Technical Specifications for Interoperability - Interoperabilitást szolgáló műszaki specifikáció) szabványát teljesítő AGV szerelvények határon átnyúló közlekedésre is alkalmasak. A szerelvényt az Atlas forgalomirányítási és jelzőrendszer technológiával szerelték fel, ezt az ERTMS (Egységes Európai Vasúti Forgalomirányítási Szabvány) fejlesztése során dolgozta ki az Alstom. Feladata a különböző európai jelzőrendszerek kezelése.

Velimben a szoftver olasz verzióját telepítik, mivel az NTV nem tervezi, hogy az AGV flotta az olasz határon túlra is közlekedjen. A vezetőfülkében két célképernyő található: az egyik az ERTMS szerinti információkat, a másik pedig az (olasz normál üzemű vasútvonalakon használt) SCMT szerinti adatokat jeleníti meg. Az olasz vasúti szabványok konkrét, különösen a vonat funkcióit érintő előírásokat is tartalmaznak. A külső világítás tekintetében előírják például, hogy bizonyos forgalmi körülmények esetére az AGV első és hátsó fényszóróit, lámpáit piros és fehér LED-ekkel kell felszerelni. Összességében a vonat száznál is több funkciójának működését ellenőrzik normál és korlátozott üzemmódban. A három hónapig tartó tesztsorozatban részt vesznek a vasútüzem valamennyi szakterületének (pl. meghajtás-elektronika, fékrendszerek, aeroakusztika, vasútdinamika, stb.) specialistái.

A második velimi dinamikus tesztprogram után az AGV-n még az olasz vasúthálózatban is elvégeznek néhány további változtatást, hogy az NTV által rendelt szerelvények megkaphassák a végleges vasútforgalmi engedélyt. Ezekre a tesztekre Róma és Firenze között, 2009 október végétől 2010 márciusáig kerül sor. Az olasz vasútvállalat rendelése 25 vonatra, opcionálisan 10 további szerelvényre, továbbá egy 30 éves karbantartási szerződésre szól. Az első vonatok gyártása most kezdődött La Rochelle-ben, a szerelvényeket 2010-ben szállítják le.

A tesztprogramhoz külön összeállított AGV prototípus
Az Alstom még 2003-ban határozta el a nagyon nagy sebességű vonatok negyedik generációjának kifejlesztését. Konkrét megrendelés nélkül ekkor még úttörő vállalkozás volt egy prototípus létrehozása, de az Alstom mégis e mellett döntött azért, hogy a valóságban is kipróbálhatók legyenek a mérnökök és számítógépes kutatók szimulációs modelljei. Az AGV platform véglegesítése után a prototípus más megrendelők igényeinek vizsgálatára is alkalmassá tehető.

A jelenlegi olasz prototípus (mivel az NTV által rendelt szerelvények felkészítését szolgálja) akár teljesen átalakítható a jövőbeni követelmények szerint. A prototípus kizárólag tesztprogramokban vesz részt, és értékes időt takarít meg az Alstom számára a vasúti forgalomra készülő vonatok fejlesztése, gyártása során.

Képek itt találhatók