„Felhős” üzletek a Fujitsunál

Minden korábbinál erőteljesebben kíván a szolgáltatások irányába nyitni a japán Fujitsu európai szervezete, a Fujitsu Technology Solutions – ez volt az egyik fő üzenete a cég napokban Münchenben lezajlott szakmai konferenciájának. Ez év áprilisától új fejezet kezdődött a társaság életében azáltal, hogy a korábbi német társtulajdonos Siemens kiszállt a Fujitsuval közös vállalkozásból. Jól haladunk a változások kezelésével – jelentette ki Joseph Reger, a Fujitsu Technology Solutions technológiai vezérigazgató-helyettese. A fő vizionárius szerint az informatika a következő 20 évben sem lehet meg hardvereszközök nélkül, emiatt a Fujitsu sem vesz búcsút a PC-k, szerverek, tárolók fejlesztésétől és gyártásától, de ezek szerepe a bevételtermelésben fokozatosan visszaszorul. A szolgáltatások jelenleg a cég forgalmának az egyharmadát adják, a néhány éven belüli cél az 50 százalék elérése.

A Fujitsu a konferencián jelentette be, hogy elsőként a kelet-közép-európai térségben és Indiában indítja el szerverinfrastruktúra-szolgáltatását, a felhő informatika (cloud computing) koncepciónak megfelelően. A cégeknek a jövőben egyre kevésbé lesz szükségük a kiszolgáló gépek tényleges megvásárlására, azok kapacitását szolgáltatásként is igénybe vehetik – mutatott rá Joseph Reger. Az üzleti modell az eszközök tényleges igénybevételén alapul, hasonlóan a közműszolgáltatásokban már elterjedt gyakorlathoz. Hozzátette, gondolkodtak azon, hogy ebbe a körbe bevonják a személyi számítógépeket is, de egyelőre nem sikerült. A szoftverfejlesztők ugyanis csak akkor fogadnák el a virtuális PC-koncepciót, ha az adott szolgáltatást igénybe vevők a szoftverlicencekért is fizetnének. A fő technológus szerint a helyzeten a Linux sem segít, mert évek óta egy helyben topog, és fokozatosan elfogy az árban eddig kimutatható versenyelőnye. Az alkalmazások egy jelentős része ugyanis ma már egy dollár alatti áron hozzáférhető.

Kérdésünkre, hogy szerinte hány év kell ahhoz, hogy a felhős szolgáltatások a technológiafejlesztő cégektől átkerüljenek a klasszikus IT-outsourcing cégekhez, a következőket válaszolta. „Ez a folyamat remélhetőleg minél később következik be.” Elismerte ugyanakkor, hogy a cloud nem a gyártói oldal találmánya, hanem olyan az iparágba kívülről érkezőké, mint az Amazon, meg a Google. Szerinte a gyártókon fejlesztőkön jóval több múlik, hogy a folyamat ne gyorsuljon fel. Elemi érdekük fűződik ugyanis ma már ahhoz, hogy a kis haszonréssel működtethető hardverprofil nagyobb jövedelemtermelő képességű szegmensekkel, így a szolgáltatással is kiegészüljön. „Ha jól csináljuk, hosszú ideig megmaradhatnak az előnyeink, vagyis hogy egyfelől az üzemeltetés közben jelentkező problémákra hamarabb tudunk reagálni, mint egy külső outsourcing cég, illetve, hogy a későbbi termékfejlesztést még jobban az ügyféligényeknek megfelelően folytathatjuk. A mostani gépek többsége amolyan mindenre jó eszköz, ennek megvan az előnye, de az informatika is egyre költségérzékenyebbé válik. A speciális feladatokat pedig arra fejlesztett géppel sokkal hatékonyabban el lehetne látni, az üzemeltetési költségeken akár 30-50 százalékot is meg lehetne takarítani.

A cloud outsourcinggal szembeni előnyei közé sorolja Joseph Reger azt is, hogy ha az ügyfélnek nem tetszik, a felhős szolgáltatásból azonnal kiszállhat, míg az outsourcing szerződést többnyire 5-10 évre kötik. Igaz, ma már a cloudos szolgáltatók is igyekeznek kedvezményes tarifákkal magukhoz kötni a megrendelőket. Ellentétet lát az outsourcing szolgáltató és az ügyfél között a gépparkfejlesztések kapcsán is, az ügyfél szeretné a hardverháttér folyamatos megújítását, az outsourcing partner érdeke viszont nem ezt diktálja, hiszen utóbbi általában a többéves projekt második felében keresi meg a pénzt.