Kevés új szoftverprojekt

Az üzletiszoftver-cégek bevéte-leinek alapvető tételét, az új projekteket érinti leginkább az elhúzódó recesszió. Ezekre épülnek ugyanis a követő szolgáltatások: a bevezetés, a karbantartás és az oktatás – összegzi az idén kialakult helyzetet a piacvezető SAP Hungary Kft. ügyvezetője, Ablonczy Balázs. Az első három negyedévben ennek ellenére jobb mutatókkal jöttek ki belőle, mint a német anyacég. Az SAP AG szoftverbevételei ugyanis 35 százalékkal, a hazai leánycégé egy számjegyű százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. „Ha a szolgáltatásportfóliót is hozzávesszük, az anyavállalat teljesítménye 17 százalékkal kisebb a tavalyinál, mi szinten tudtunk maradni” – teszi hozzá.

A cég számára a jövőbeni nagy üzleti lehetőségek egyikét jelentheti az intelligens mérőórák elterjedése. Az eszközökhöz a közműcégeknek olyan speciális automatizáló szoftverekre van szüksége, mint amilyet az SAP is fejlesztett. A hazai leány ezen a területen számít a gépek közötti kommunikációt (M2M) ellátó mobilszolgáltatókra is. „A Pannonnal és több nagy közműszolgáltatóval már dolgozunk ilyen kísérleti projekteken” – emeli ki Ablonczy Balázs.

Cáfolja ugyanakkor, hogy a válság hatására a nagy szoftvergyártók hátrányára rendeződhet át az üzleti szoftverek piaca. Itthon ugyanis még számos életképes kisebb magyar fejlesztő cég fennmaradt, ezek manapság egyre több megrendelést kapnak a nagyvállalatok köréből is. Azt látja csupán, hogy a jóval kevesebb új szoftverprojektért jóval nagyobb a verseny, az ügyfelek most még jobban megnézik, mire adják ki a pénzt. Állítását azzal támasztja alá, hogy a hazai nagyvállalati piac éves összevetésben az idén 10 százalékkal nőtt, igaz, azonos mértékű csökkenést könyveltek el a kis- és középvállalati szegmensben.

Elismeri ugyanakkor, hogy a helyi fejlesztő vállalkozások egyes területeken rugalmasabban alkalmazkodnak a piac elvárásaihoz. A recesszióra hivatkozva ugyanis az ügyfelek többsége igyekszik legalább 8-10 százalékkal alacsonyabb árat kikényszeríteni a szállítóktól, gyakran a már futó projektek esetén is. „Nálunk nagyon szigorú globális költségkereteket kell betartani, a karbantartási bevételekből például nem tudunk engedni. Ezt úgy ellensúlyozzuk, hogy esetenként engedményt adunk az új beszerzés szoftverlicenceiből, vagy engedünk a szoftverbevezetéshez kapcsolódó szakértői napidíjakból, vagy hosszabb fizetési határidőt teszünk lehetővé” – magyarázza az SAP-vezető.

Paradox módon azonban az államigazgatás központi illetményszámfejtő rendszerének új, egységes változatára (KIR+) kiírt tenderen a jövendő üzemeltető éppen azt vetette a cég szemére, hogy irreálisan alacsony ajánlati árat jelölt meg, és az erre adott magyarázat kapcsán megkérdőjelezte a társaság hatékonyságát. A 3,2 milliárd forint költségvetésű projekt keretében a több mint 700 ezer hazai közalkalmazott bérszámfejtési rendszerét egységesítették volna. Ablonczy Balázs szerint a cég megoldásával a beruházás másfél évnyi teljes körű működéssel biztosan megtérülne. Az egy éve húzódó pályázatot azonban, amelyen az SAP-n kívül még egy társaság maradt versenyben az utolsó fordulóban, a múlt héten rövid úton eredménytelennek nyilvánították, azzal az indoklással, hogy a Pénzügyminisztérium időközben elvonta a forrást. A cégvezető háttér-információkból viszont úgy tudja, az értékelőbizottság az SAP-t hozta ki győztesnek.

Ennek kapcsán elutasította azt a felvetést, hogy a végső döntésben szerepet játszottak volna az SAP ellen folytatott versenyhivatali eljárások. Elismerte, a cég múltjában két kisebb ügyben volt jogerős elmarasztalás, de a legtöbbet emlegetett felsőoktatási tender kapcsán kiszabott 690 millió forintos büntetés ügyében a másodfokú bíróság másodszor küldte vissza első fokra az eljárást megalapozatlanságra hivatkozva, tehát szerinte annyira nem egyértelmű a gyanú.

A hazai piaci viszonyok kapcsán kitért a kormány válságkezelő lépéseire is, amelyek szerinte egyfelől erősítették a befektetői bizalmat, másfelől viszont nem nyújtottak elég segítséget a magyar vállalatoknak. Ennek kapcsán a munkahelyteremtés félresikerült ösztönzését hozta fel példaként. Úgy gondolja, hiba volt, hogy a program elsősorban a nagy létszámú, főként multinacionális cégeket támogatja: „Ezer magyar középvállalat egyenként három-három munkahelye ugyanolyan fontos, mint az a közel háromezer állás, amely a támogatás ellenére hamarosan megszűnik a General Electric itteni üzemeiben.” Munkahelymegtartásban egy globális vállalat helyi cége sokkal rugalmatlanabb lehet, mert nem itt döntenek stratégiai kérdésekben. Elismeri ugyanakkor, hogy kisebb munkát ró a kormányra néhány nagy céggel megállapodni, mint több száz kkv-val.

„Pedig ez utóbbi nekünk, multiknak is fontos lenne, mert a beszállítóink, üzleti partnereink többsége is ebbe a körbe tartozik. Nem mindegy, hogyan alakul a tényleges szoftverbevezetéseket végző, néhány főt foglalkoztató, de hozzáadott értéket is képviselő konzulens társaságok sorsa, mert ha nem érzik biztosnak a helyzetüket, fogják magukat és elmennek külföldre” – húzza alá az SAP vezetője.

Dinamikája legnagyobb arányban a kelet-európai gazdaságokban romlik, a tavalyi két számjegyű növekedés után az idén legfeljebb 4 százalékos lehet a bővülés.

A régióból a szoftvergyártók 4,6 milliárd euró bevételre számíthatnak.

A leggyengébb eladási mutatókat a legkisebb GDP-növekedést mutató országokban, Ukrajnában, a Baltikumban, Magyarországon és Macedóniában valószínűsítik az elemzők.

Dinamikája legnagyobb arányban a kelet-európai gazdaságokban romlik, a tavalyi két számjegyű növekedés után az idén legfeljebb 4 százalékos lehet a bővülés.

A régióból a szoftvergyártók 4,6 milliárd euró bevételre számíthatnak.

A leggyengébb eladási mutatókat a legkisebb GDP-növekedést mutató országokban, Ukrajnában, a Baltikumban, Magyarországon és Macedóniában valószínűsítik az elemzők.-->