Telenor: indul a hálózatcsere

A régió egyik legnagyobb hálózatfejlesztési projektjét valósítja meg a következő két évben a Telenor. Ennek révén Magyarország első LTE-képes mobil-hálózata épülhet ki – jelentette be tegnap Anders Jensen, a Telenor Magyarország Zrt. vezérigazgatója.

Mint arról korábban már beszámoltunk: a norvég tulajdonosi hátterű mobilszolgáltató tendert írt ki a tervezett lépésre, amelyen a befutó végül a kínai ZTE Corp. lett. A listaáron kétszázmillió euró értékű, de ténylegesen ennél kevesebbe kerülő projekt lebonyolításában háromszáz fő vesz részt, fele-fele arányban megosztva a megrendelő és a pályázatnyertes között. A feladat által megkövetelt létszámhoz szükség lesz további hazai szakemberek felvételére is – válaszolta lapunk kérdésére Koller György, a Telenor műszaki vezérigazgató-helyettese. Az augusztusban indult munka egyebek mellett hatezer bázisállomás cseréjét jelenti, de az új eszközöket nem feltétlenül a régiek helyén állítják fel. A projekt kapcsán elvégzett hálózatfelmérés szerint egyes régi bázisállomások feleslegessé válhatnak, mások másokkal összevonhatók lesznek. A legmegfelelőbb helyszínek kiválasztásához a cég folytatja tavasszal meghirdetett állomáspályázatát, amelyben a jelentkezők potenciális üzemeltetési terepet ajánlhatnak fel, amiért cserébe 15 éves területhasználati szerződést kötnek a Telenorral. Az ingatlanok tulajdonosai akár évi egymillió forinthoz is juthatnak ezen megállapodások révén – válaszolta lapunknak Koller György.

Az új hálózat már alkalmas lesz az új generációs (LTE) széles sávú technológiára is, amelynek bevezetését Magyarországon legkorábban 2011 második felére, 2012 elejére valószínűsítik a Telenornál. (Az LTE-hálózatokon a mobilinternet letöltési sebessége névlegesen elérheti a 100 megabit/másodpercet is, ezzel egy átlagos méretű film hat perc alatt tölthető le.) Ahhoz azonban, hogy a szolgáltatók be tudják vezetni az új technológiát, szükség van további frekvenciákra is, amelyeknek a meghirdetését a következő hónapokra ígérte a kormány. A frekvenciák egy része a digitális műsorszórás hozadékaként áll majd a mobilszolgáltatók rendelkezésére.

A Telenor vezetése azonban ismételten kiemelte, a magyarországi hálózati befektetések védelme érdekében szükség lesz a frekvenciaszabályozás jelenlegi rendszerének a megváltoztatására is. A mostani díjazást a többi mobilszolgáltató is kifogásolja, mindannyian a hálózati vevőegységek (trx) száma alapján fizetnek a frekvenciahasználatért, szemben a nyugat-európai gyakorlattal, ahol a ténylegesen használt frekvenciasávok alapján vetik ki a díjakat.

A teljes hálózatcserével a Telenor egyebek mellett költséget akar megtakarítani, ennek mértékét azonban nem kívánták nyilvánosságra hozni, ezzel kapcsolatban csupán annyit árultak el, hogy az új eszközök áramfogyasztása a töredéke a mostaniakénak. Számításaik szerint egyébként maga a teljes beruházás két év alatt térülhet meg. A megújuló hálózat újfajta szolgáltatások bevezetését is lehetővé teszi. Lapunk kérésére a hazai mobilszolgáltatónál korábban összegezték a hálózati célú fejlesztésre eddig fordított beruházásokat, amelyeknek a bekerülési értéke 2009 végén 227 milliárd forint volt, a nettó értéke pedig 71 milliárd.

A szolgáltatók a hálózatépítőket tekintve ma már bőséges kínálatból válogathatnak. Az elmúlt években a korábbi hagyományos szállítók – Ericsson, Nokia-Siemens Networks, Alcatel-Lucent – mellett komoly kihívóként megjelentek a kínai cégek, köztük a két legnagyobb vetélytárs, a Huawei és a ZTE. Előbbi építette újjá a közelmúltban a Vodafone Magyarország 3G-s hálózatát. Koller György szerint a kínai távközlési berendezésekre nem igaz az a távol-keleti termékekre általában vonatkoztatott vélemény, hogy inkább olcsóbbak, mint jók. A hálózati piacokon folyó kínai fejlesztések a jövőben egyre meghatározóbbak lesznek – tette hozzá.  

A piackutatók a következő évekre még látványosabb fejlődést jeleznek a mobilhálózatok építésében, mint amit az iparág eddigi története mutat. A válság elmúltával már az újabb széles sávú mobiltechnológiákba is érdemes lesz beruházni. Egyes piackutatások ugyanis 2010–14 között évi 400 százalékos növekedést jeleznek előre a következő generációs hálózatok ügyfe-

leinek körében. Ez a dinamika jelentősen meghaladja a jelenlegi harmadik generációra (UMTS-3G) előfizetők számának a gyarapodását. Míg az utóbbiban közel hat év kellett az első 100 millió ügyfél megszerzéséhez, az előbbiben négy év alatt 136 millió lehet ez a szám. A szolgáltatók 2014-ben már mintegy 70 milliárd dollárnyi bevételre számíthatnak az új generációs hálózatokból.

A Boston Consulting Group egyik legutóbbi elemzése kiemeli, hogy az internet, amelynek egyik leggyorsabban kiépíthető alap-infrastruktúráját a mobilhálózatok adhatják, komolyan növelheti egy ország gazdasági teljesítményét. Számításaik szerint, ha 2020-ra a magyarországi háztartások 90 százalékának lesz internet-hozzáférése, az 88 ezer többletmunkahelyet generál és 805 milliárd forinttal növelheti az állam bevételét – idézte a felmérést a műszaki vezérigazgató-helyettes.