Elbocsátást hoz az emelés?

Nehezen fogja tudni kigazdálkodni a hazai vállalkozások egy része a minimálbér emelését. Ez pedig akár elbocsátásokhoz is vezethet – legalábbis ez derül ki a DGS Global Bértervezés 2011 kutatásából. Az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter meglebegtette a kormány álláspontját, amely szerint legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasolnak a jövő évre. Ez az szja-szabályok változása miatt azonban valójában a nettó bérek nominális szinten tartásához elegendő csupán.

Ha figyelembe vesszük az infláció jövő évre prognosztizált, 3,4 százalékos mértékét, és hozzáadjuk a kormány 4,5 százalékos ajánlását, akkor máris csaknem 8 százalékos minimálbér-emelésnél járunk, ez még mindig csak a bérek reálszinten tartásához lenne elegendő” – mutatott rá a Világgazdaságnak Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Reményei szerint, ha a mértékekről első körben nem is, abban sikerül a november 5-én kezdődő bértárgyaláson megállapodniuk a feleknek, hogy a bérek jövőre reálértéken is növekedjenek.

„A bértárgyalások jelenlegi állapotában teljes mértékben elfogadható a kormány 4,5 százalékos minimálbér-emelési ajánlata kiindulópontként” – véli Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A bértárgyalások jövőjét illetően azonban Dávid Ferenc szerint csak egy nagyon mérsékelt és konszolidált minimálbér-emelés jöhet szóba, ez nem veszélyezteti a gazdaság versenyképességét.

Némi optimizmusra adhat okot, hogy a DGS Bértervezés 2011 kutatásban részt vevő munkáltatók 50 százaléka úgy nyilatkozott, hogy túl vannak a gazdasági válság időszakán, és lehetőségeik már megengedik a munkavállalók bérének emelését. A felmérés tanúsága szerint azonban magas, 20 százalék körüli azoknak a cégeknek az aránya, amelyek további megszorító intézkedésekre kényszerülnek, ez esetenként a munkatársak bérének befagyasztását jelenti. Dara Péter, a DGS Global elnöke lapunknak elmondta: elképzelhető, hogy a minimálbér-emelés hatására ezek a cégek további munkavállalóktól kénytelenek megválni.

A vizsgált munkaköri besorolási kategóriák – felső vezetők, középvezetők, kereskedelmi munkakörök, diplomás szakemberek, ügyviteli munkakörök, fizikai munkakörök – közül a „nyertesek” a fizikai munkakörökben dolgozók. Az ő bérüket a munkáltatók 51 százaléka tervezi megemelni, igaz, szerény mértékben, átlagosan csak 4,66 százalékkal. Ráadásul a felmérésben szereplő hat munkakörcsalád közül az ő körükben a legalacsonyabb, 16 százalékos a tartós bér befagyasztásának az aránya. A béremelési tervek függetlenek a tulajdonosi háttértől, s az ágazati jellemzők kerülnek előtérbe. A járműgyártás, az energia-, víz-, gázszolgáltatás és/vagy szállítás, a villamos gép gyártása, az elektrotechnika, a műszergyártás ágazatban tevékenykedő vállalkozások több mint 70 százaléka tervez e munkakörökben béremelést. Csak az építőipar lóg ki a sorból, a vállalkozások kevesebb mint 30 százaléka tervezi a fizikai munkát végző munkatársainak a béremelését.

Az átlagbérek is alacsonyak

Magyarországon voltak a legalacsonyabbak a bruttó havi átlagbérek októberben, összehasonlítva a legmagasabb csehországiakkal, illetve a középen elhelyezkedő szlovákiaiakkal – derül ki a Workania állásportál által működtetett www.merces.hu fizetési felmérés kutatásából. Nálunk az átlagfizetés havi 218 900 forint volt, Csehországban 244 650 forintnak megfelelő korona, Szlovákiában pedig 232 960 forintot érő euró.

Az egyes pozíciószintek szerinti összehasonlításban majdnem minden kategória esetén ugyanez a három ország közötti sorrend. Magyarországon egyébként a segédmunkások átlagfizetése bruttó 113 600 forint, a szolgáltatási szférában a szakképzetteké 145 400, az adminisztratív alkalmazottaké 167 400, a középvezetőké 350 600, a felső vezetőké pedig 620 600 forint.