A főnökök tipikus hibái

Az információmegosztás gyengesége, a nem végiggondolt és főleg dicséret nélküli teljesítményértékelés, valamint a példamutatás hiánya – ez a leggyakoribb hibája az amerikai vezetőknek – állítja az amerikai Wharton Egyetem tanácsadó csapata. Úgy tűnik, korántsem csak az Újvilágban tipikusak ezek a bakik, Magyarországon is gyakoriak e vezetői fogyatékosságok, sőt, akad még pár dolog, amelyen javítaniuk kellene a menedzsereknek. Két hazai tanácsadó segítségével összeszedtük, milyen fiaskók jellemzők leggyakrabban a magyar főnökökre.

Bizony Cservenyák Tamás tréner és coach, a Tudatos Vezetés blog szerzője is első helyre tett egy kommunikációs problémát. Munkatársai számára nem vetít előre vagy legalábbis nem kommunikál vonzó jövőképet, közös célt, melynek irányába az egész csapat vagy cég felsorakozhat – sorol egy tipikus magyar vezetői hibát a szakember. Úgy látja, ezeknek a vezetőknek, ha van is jövőképe, akkor az a maguk számára vonzó, a munkatársak nem feltétlenül látják a saját szerepüket benne. Mindenkinél mindent jobban tud, nincs szüksége fejlesztésre – Csík Klára, a Karrier és Stílus tanácsadó cég tulajdonosa szerint viszont ez a főnökök legfőbb vétke. Úgy látja, második helyre rögtön a szűk komfortzóna, a változások nehéz kezelhetősége kerül. Ugyanis ebben sem jeleskednek a magyar vezetők. Cservenyák Tamásnál második helyre a rövid távú gondolkodás került. A tréner így fogalmazott: ha saját üzletét irányítja, akkor gyorsan akar meggazdagodni a tulajdonos, ha alkalmazottként dolgozik, akkor idomul a multinacionális cégek működésmódjához: mindenáron hozni kell az üzleti évre elfogadott számokat, csak ez számít.

A harmadik, még mindig dobogós helyen a „nemszeretem” munkák delegálása, illetve a cserbenhagyás szerepel a két tanácsadónál. Hogy melyik alatt mit értenek? Kezdjük a cserbenhagyással. Ha egy vezető elkerül a „mézesbödön” mellől, kiesik a pozíciójából, azonnal bukott emberré válik, s ahelyett, hogy környezete, korábbi jó ismerősei, vezetőtársai segítenének, még rúgnak is rajta egyet. Pedig azt tudnia kell egy felső vezetőnek is, hogy az élet hullámvasút, egyszer fent, egyszer lent, s aki azt állítja, körülötte mindig minden gömbölyű, az valótlant állít, hiszen a változás az, ami természetes – emelte ki Csík Klára. Azok a sikeres vezetők, akik a fent és a lent érzést is megtapasztalták – tette hozzá.

A nemszeretem munkák delegálása azt jelenti, hogy míg a nagyobb hozzáadott értéket termelő, magasabb szintű munkákat a vezető megtartja magának, így ő maga túlterheltté válik, kollégái viszont nem fejlődnek, és elvesztik a motivációjukat.

A két tanácsadó szerint ezek szerepelnek a dobogós helyen, de a top 10-es listán további hibákat soroltak fel. Az egyik érdekes például a férfiközpontú vezetői világ – elsősorban a felső vezetői körben. A nők legtöbbször megelégszenek a középvezetői szinttel, így jut idő a családra és más tevékenységekre is. Felső vezetői szinten eltűnik a vonal, nem az számít, ki született nőnek, illetve férfinak, a teljesítmény az egyedüli mérce. Ilyenkor a férfi vezetők arról is elfeledkeznek, hogy nő a kollégájuk, és már az ajtónál sem engedik előre. Pedig az érzelmi intelligencia alapszabálya az erkölcsi és viselkedési normák betartása – hívta fel a figyelmet Csík Klára. Egy másik kritika, hogy a megbízhatóság, a szavahihetőség és a következetesség nem erőssége a vezetőknek. Üdítő kivétel, ha valaki tartja a szavát, s ha szerdán délre ígér meg valamit, akkor az valóban meg is érkezik, ha pedig nem tudja teljesíteni a vállalását, akkor értesítést küld valamilyen módon a csúszásról – húzta alá Cservenyák Tamás. A két szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az általános problémák, s szerencsére rengeteg erénnyel megáldott vezető is működik a hazai vállalatok menedzsmentjében, illetve középvezetői csapatában.

Az erényekről a Világgazdaság–AonHewitt Legjobb Munkahely Felmérés eredményei is árulkodnak. Ebből kiderül például, hogy a felső vezetők elégedettsége és elkötelezettsége sokkal magasabb, mint a dolgozóké. Az ő pozitív attitűdjük nagyon erős hatást fejt ki a dolgozókéra. Érdekesség, hogy tízből nyolc vezető úgy gondolja, a vállalati sikerek az ő vezetői képességük viszszatükröződése. Szinte teljesen magukénak érzik a vállalat problémáit, mintha sajátjaik lennének. A Világgazdaság–AonHewitt Legjobb Munkahely Felmérés egyébként az idén megújul. Az új módszertan alapján 2011-ben legjobb munkahellyé azok a vállalatok válhatnak, ahol az elkötelezett dolgozók mellett a felső vezetés hiteles, a szervezeti kultúra teljesítményorientált, a munkáltatói brand pedig vonzó – vagyis ahol e tényezők által garantált az üzleti eredményesség fenntarthatósága. A szervezők a jelentkezéseket május 27-ig tudják fogadni az idei felmérésre. Jelenleg közel 70 cég jelezte részvételi szándékát.

1. Mindenkinél mindent jobban tudnak

2. Változáskezelés

3. Irigység, ha valaki kiesik a menedzservilágból, azon rúgnak egyet, nem segítenek

4. Férfiközpontú vezetői világ, akik udvariatlanok a női vezetőkkel

5. Állandó rohanás, nincs ülepedési idő, így a stratégiai gondolkodásmód is hiányzik

6. Sok tett, kevés elemzés

7. Túlzott önbizalom

8. Az önismeret hiánya

9. A nyelvtudás minősége

10. A kritikát támadásnak veszi, személyes sértésként kezeli

Cservenyák Tamás, tréner és coach, a Tudatos Vezetés blog szerzője szerint

1. Rossz kommunikáció, a közös jövőkép hiánya

2. Rövid távú gondolkodás

3. A „nemszeretem” munkák delegálása

4. Nem személyre szabott teljesítménymenedzsment

5. Munkatársai fejlesztését elhanyagolja

6. Nem ismeri kollégái belső motivációját

7. Működését a tűzoltás, nem a tervezett tevékenység jellemzi

8. A másik iránti tisztelet és empátia kevéssé jellemzi

9. Gyenge szavahihetőség, hiányzó következetesség

10. Hiányosságok a tisztesség és átláthatóság terén

1. Mindenkinél mindent jobban tudnak

2. Változáskezelés

3. Irigység, ha valaki kiesik a menedzservilágból, azon rúgnak egyet, nem segítenek

4. Férfiközpontú vezetői világ, akik udvariatlanok a női vezetőkkel

5. Állandó rohanás, nincs ülepedési idő, így a stratégiai gondolkodásmód is hiányzik

6. Sok tett, kevés elemzés

7. Túlzott önbizalom

8. Az önismeret hiánya

9. A nyelvtudás minősége

10. A kritikát támadásnak veszi, személyes sértésként kezeli

Cservenyák Tamás, tréner és coach, a Tudatos Vezetés blog szerzője szerint

1. Rossz kommunikáció, a közös jövőkép hiánya

2. Rövid távú gondolkodás

3. A „nemszeretem” munkák delegálása

4. Nem személyre szabott teljesítménymenedzsment

5. Munkatársai fejlesztését elhanyagolja

6. Nem ismeri kollégái belső motivációját

7. Működését a tűzoltás, nem a tervezett tevékenység jellemzi

8. A másik iránti tisztelet és empátia kevéssé jellemzi

9. Gyenge szavahihetőség, hiányzó következetesség

10. Hiányosságok a tisztesség és átláthatóság terén-->