Változhat az újracsillagozás

A tervek szerint 2012 június 30-ig használhatnák a szállodák a jelenlegi csillagaikat, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanis egy évvel meghosszabbítaná a korábbi kategóriarendszer érvényességét. Ez idő alatt nemzeti védjegyrendszert dolgoznának ki, amelyet minden szálláshelynek kötelezően használnia kellene.

Ismét tolódhat a magyarországi hotelek újracsillagozása: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervei szerint az először 2011. január elsejére, majd később július elsejére megszabott dátum helyett egy évvel tovább, 2012. július elsejéig használhatnák a szállodák a korábbi minősítésüket – az erről szóló rendelettervezetet tegnap tették fel a tárca honlapjára a társadalmi egyeztetésre szánt irományok közé, és máig lehet azt véleményezni. Mindeközben nemzeti védjegyrendszert dolgozna ki a minisztérium, amely a bevezetés alatt álló, a Magyar Szállodaszövetség által kezelt Hotelstars Union rendszerrel szemben nem önkéntes, hanem kötelező jellegű lenne. Utóbbi tervről egy múlt héten megrendezett vidéki szakmai konferencián beszélt először Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár. „Az elmúlt időszakban komolyabb hullámokat vert a szálláshely minősítések rendszerének kérdése. Sajnálatos módon az előző kormányzat alatt a szálláshely- minősítésekből, egyszerűbb nevén csillagozásból az állam kivonult, és lényegében nemzeti védjegy nélkül hagyta a szálláshelyeket. Ettől vissza kíván lépni a kormányzat. Már benyújtottuk különböző államigazgatási egyeztetésre ezt a javaslatot. Terveink szerint az elkövetkező évben lenne egy önálló, tehát a szállodaszövetség által kiadott csillagozáson kívül egy nemzeti védjeggyel rendelkező szálloda- minősítési rendszer is. Ennek a kidolgozása is folyamatban van” – vázolta az eseményen az elképzeléseket az államtitkár az Útitárskártya.hu internetes portál tudósítása szerint.

Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség főtitkára a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére elmondta, hogy a minisztériumtól megkapták véleményezésre a nemzeti védjegyrendszer kidolgozásáról is szóló előterjesztést, és már a közeljövőben egyeztetést kezdeményeznek a témáról az államigazgatás illetékes képviselőivel. Hozzátette: bíznak abban, hogy a unió harmonizálódó szállodaminősítési rendszere, a Hotelstars Union adaptálható lesz nemzeti tanúsító védjegyként is. „Úgy véljük, hogy irracionális lenne egy ettől eltérő, teljesen új nemzeti védjegyrendszer kidolgozása” – mondta.

A Hotelstars Union rendszer hazai bevezetése döcögősen indult, csak tavaly decemberben kezdődtek el a minősítések, és a kezdetekben igencsak visszafogott volt a szállodák érdeklődése. Az elmúlt hónapokban azonban felpörögtek az események, a jelen állás szerint a 758 hazai szálloda közül 224 már regisztrált a rendszerbe, 39 létesítmény minősítése már meg is történt, a szövetség várakozásai szerint nyárra elérheti a 250-300-at a csatlakozók száma. Az új tanúsítvány megszerzésének költsége egyébként a szálloda nagyságának és jelenlegi csillagszámának függvényében 145 ezertől 305 ezer forintig terjedhet, négy évre szólóan, amiből a szállodaszövetségi tagok 25 százalék kedvezményt kapnak.

A Hotelstars Union szállodai minősítési rendszert hét európai állam – Ausztria, Csehország, Hollandia, Magyarország, Németország, Svájc és Svédország – szállodaszövetsége alapította meg 2009 decemberében. Azóta Észtország, Lettország, Litvánia is csatlakozott a rendszerhez, Szlovákia, Luxemburg felvételére pedig a hetekben kerülhet sor, és Izrael, Törökország is érdeklődést mutattak az egységes szállodai minősítési rendszer iránt, az alapítóknak pedig az a szándéka, hogy az összes uniós tagország szállodaszövetségét is rábírják a csatlakozásra. A rendszer fő célja, hogy a vendégek tájékozódásának megkönnyítése érdekében azonos követelmények alapján minősítsék az egyes országokban levő több ezer szállodát.

Az elnök szerint óvatos javulás jele látszik márciusban, ennek ellenére egyelőre Európa sereghajtói közé tartoznak a budapesti szállodák. Egy 28 ország szállodai teljesítményét vizsgáló felmérés szerint a magyar szállodák csak öt országot tudtak megelőzni a foglaltság szempontjából az első negyedévben, a RevPar csak két országban volt alacsonyabb, mint Magyarországon, Észtországban és Litvániában.

A 41 város szállodaiparát összehasonlító felmérés szerint Budapestnek január-márciusban foglaltságban sikerült megelőznie Prágát, ezzel a 40. helyre került, a RevPar szempontjából viszont az utolsóként végzett – közölte Erdei János.

Az elnök szerint óvatos javulás jele látszik márciusban, ennek ellenére egyelőre Európa sereghajtói közé tartoznak a budapesti szállodák. Egy 28 ország szállodai teljesítményét vizsgáló felmérés szerint a magyar szállodák csak öt országot tudtak megelőzni a foglaltság szempontjából az első negyedévben, a RevPar csak két országban volt alacsonyabb, mint Magyarországon, Észtországban és Litvániában.

A 41 város szállodaiparát összehasonlító felmérés szerint Budapestnek január-márciusban foglaltságban sikerült megelőznie Prágát, ezzel a 40. helyre került, a RevPar szempontjából viszont az utolsóként végzett – közölte Erdei János.-->