Mire jók még a közösségi portálok?

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a Facebook újabb és újabb felhasználásának „leleményeiről” hall. Azt már szinte megszoktuk, hogy ez a globális közösségi portál komoly szerepet játszott olyan események kirobbantásában, mint az észak-afrikai felkelések; miként azt is, hogy a politikusok ezen a felületen szondázzák szavazóikat, potenciális; vagy hogy a cégek is egyre gyakrabban választják a partnereikkel, ügyfeleikkel, fogyasztóikkal való kapcsolattartásra a világhálónak ezt a szeletét – ám arra még kevesen gondolnak, hogy a Facebook lassan talán átveszi a kézbesítések, a posta szerepét is a hivatalos iratok, dokumentumok célba juttatásában.

Miközben a Facebook Inc.-et alapos vizsgálatnak vetették alá az Egyesült Államokban, Dél-Koreában és Németországban amiatt, hogy nem volt képes megvédeni 694 millió felhasználójának az adatait, több helyütt precedensügyekben vizsgálják annak a lehetőségét, hogy ezen a közösségi hálón keresztül lehessen bírósági, jogi értesítéseket, dokumentumokat eljuttatni az érintetteknek. Van, ahol engedélyezik, van, ahol nem – de ahol engedélyezik, egyelőre ott is csak pozitív példákon keresztül igyekeznek ezen ügy szószólói elérni, hogy legális, jogilag százszázalékosan elfogadott lehetőséggé váljon. Vannak támogatói és vannak ellenzői az ügynek. Ez utóbbiak például arra hivatkoznak, hogy a kézbesítés ilyen módja a magánélet megsértésének a veszélyét hordozza magában.

Mindez a Bloomberg hírügynökség egyik közelmúltban megjelent összeállításából derül ki, amelyben szakértőket, jogászokat, hivatalos döntéshozókat és ügyfeleket kérdeztek meg az ötlet megvalósíthatóságáról. Természetesen csak ott nyílhat erre lehetőség, ahol eleve elfogadott az elektronikus postázás. Mint a körképből kiderül, emiatt a világ több vezető országában szóba sem jöhet a jogi dokumentumok facebookos kézbesítése. Ilyen Németország vagy Franciaország, ez utóbbiban például törvény írja elő a személyes kézbeadást.

Ugyanakkor másutt tágulóban vannak a keretek. Élenjáró e tekintetben Ausztrália, amelyet követve Új-Zélandon, Kanadában és Nagy-Britanniában is elkezdték alkalmazni a Facebookot e célra olyan esetekben, amikor egy-egy jogi eljárás rövidebb-hosszabb időre megakadt, mégpedig azért, mert kézbesíthetetlennek bizonyultak a dokumentumok, felszólítások stb. Jogászok szerint jó esély van arra, hogy az Egyesült Államok is lassan felsorakozik a példaként felsorolt országok mögé.

Vannak ugyanis olyan emberek, akik tulajdonképpen csak online léteznek – indokolta a Bloombergnek az igény jogosságát egy amerikai szakértő. Hozzátette: a közösségi hálón keresztül történő értesítés hasznos eszköz lehet – mondta. Természetesen – s erről már más szakértők beszéltek a hírügynökségnek – bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. Be kell bizonyítani a jogi szereplők számára – beleértve a bíróságot is –, hogy a megfelelő személynek szándékoznak a közösségi oldalon keresztül kikézbesíteni az adott dokumentumot, felszólítást. Ha ez sikerül, akkor arra is megdönthetetlen bizonyítékokat kell felmutatni, hogy az illető megfelelő rendszerességgel fellép az oldalra és ellenőrzi az értesítéseit, postáját. Ugyanis – ahogy a Socialbakers.com felmérése mutatja – a statisztikák szerint az Egyesült Államokban például a 150 millió Facebook-használó közül csak 145 millió volt az egyedi látogató. Nagy-Britanniában – amely a Facebook harmadik legnagyobb piaca – 29,5 millió használó közül 27,8 millióra rúgott a látogatások száma.

van, akit csak így lehet elérni

gyorsaság

visszajelzés

„megbízható, biztonságos és egyéni kommunikációs médium” (ausztrál bírósági vélemény)

Ellene

a privát szféra megsértésének az aggálya

van, akit csak így lehet elérni

gyorsaság

visszajelzés

„megbízható, biztonságos és egyéni kommunikációs médium” (ausztrál bírósági vélemény)

Ellene

a privát szféra megsértésének az aggálya-->