Szigorúan ellenőrzött BKV-buszok - Kocsis utódja nem dönthet egyedül

A javaslat egyrészt csökkentené az igazgatóság létszámát, a mostani kilenc főről hétre. Másfelől a tagokat határozatlan időre nevezné ki az önkormányzat. Változik az igazgatóság elnökének kinevezési módja is. Eddig a tagok maguk közül választottak, ezek után ez is a városvezetés jogköre lehet.

Akárki is lesz a BKV új vezérigazgatója, a jogköre csökken a pénzügyi döntésekben is. Ezt jelzi az, hogy nem marad a cég vezetőjének egyszemélyi feladata a kisebb nagyságrendű pénzügyi kérdésekben a döntéshozatal. Eddig a befektetéseknél 20, a vagyon elidegenítésénél vagy bérbeadásánál 100 milliós értékhatárig a vezérigazgató dönthetett, ez most megváltozna.

A szerdai közgyűlés igazán érdekes pontja egy olyan javaslat lehet, amely kimaradt a programból. Nem szerepel ugyanis továbbra sem napirenden a fővárosi kórházak államnak adásáról szóló javaslat, amely pedig egyszer már elkészült. Ezt a legutóbbi, augusztus 31-i ülés kezdete előtt nem sokkal Tarlós István főpolgármester kérésére vették le az akkori napirendről, mivel a város és az állam közötti egyeztetések nem zárultak le véglegesen.

Az ülés végén zárt ajtók mögött tárgyalnak a Közraktárak projekt, a CET-beruházás szerződésének felmondásáról, a harc tehát a városvezetés és a beruházó cég közt továbbra sem zárult le. Szintén a zárt ülés témája lesz egy hitelfelvétel. Ennek részletei nem ismertek, a főváros viszont nyílt közbeszerzést hirdetne meg rá. Az azonban egyelőre nem nyilvános, milyen célra és mennyi hitelt venne fel Budapest.