A fizetős online modell alternatívái

Különös érzése lehetett annak, aki az idei Internet Hungary több előadását is végighallgatta, esetleg még néhány kerekasztal-beszélgetést is figyelemmel követett. Feltűnően sokszor hangzott el a „hogyan tovább?” vagy ehhez hasonló kérdés, és bizony csak kevés választ lehetett hallani.

Az útkeresés jellemezte a hazai internetes szakma legnagyobb konferenciáját; ez azok alapján, hogy milyen ütemben zajlanak a változások, milyen gyors tempóban követik egymást az újabb és újabb eszközök, illetve szolgáltatások, nem is annyira meglepő.

Szemléletesen fogalmazott Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese, aki a konferencia nyitó délelőttjén tartott előadásában arról beszélt, hogy fordulóponthoz ért a napjainkban zajló technológiai forradalom. Az első fázisban kiépült a megfelelő alap-infrastruktúra, amely egy régi problémára jelentett új, hatékony megoldást. A következő lépcsőfok pedig az, amikor új, innovatív szolgáltatások jelennek meg ezen az infrastruktúrán. Az információs társadalom korából a behálózott társadalom világa felé haladunk – tette hozzá Jakab Roland.

Az Ericsson vezérigazgató-helyettese néhány adattal is alátámasztotta állítását. Így például az előrejelzések szerint 2015-re nyolcmilliárd mobil-előfizetés lesz világszerte, a mobil PC-k száma hatszorosára emelkedik, és több mint ötvenszeresére nő a rajtuk bonyolított adatforgalom. Az okostelefonok száma négyszeresére bővül, és 25-szörös forgalomnövekedés várható rajtuk. Jakab Roland beszélt arról is, hogy a gazdaságra milyen hatással lehet az internet-hozzáférési sebesség növekedése. A szélessávú-sebesség megduplázódása egy friss kutatás szerint 0,3 százalékkal képes növelni egy adott gazdaság GDP-jét.

Az üzleti lehetőségek kapcsán Kis Gergely, a GKIeNET ügyvezető igazgatója elmondta, hogy jelenleg 1,3-1,4 millióra tehető az interneten vásárlók száma Magyarországon, ebben a mutatóban az online kuponértékesítő oldalak megjelenésével kedvező változások álltak be. Az online kiskereskedelem ráadásul folyamatosan és igen dinamikusan bővül, a kutatócég előrejelzése szerint a tavalyi 133 milliárd után az idén 155-160 milliárd forintot költhetnek el

a hazai fogyasztók a webáruházakban.

Kevésbé rózsás a helyzet az online hirdetési bevételek vonatkozásában. Rónai Balázs, a Napi Gazdaság ügyvezető igazgatója egyenesen úgy fogalmazott előadásában, hogy változtatniuk kell a hazai internetes tartalomszolgáltatóknak, az online hirdetések ugyanis nem termelnek elegendő bevételt. Mondanivalóját jól illusztrálta a prezentációjában szereplő mondat: „Nincs ingyenebéd!” Persze az online tartalmak fizetőssé tételének kérdése nem új keletű, de a jelek szerint egyre égetőbb problémává válik. Nem véletlen, hogy a legnagyobb, legismertebb nemzetközi kiadók is próbálkoznak ezzel a megoldással, igaz, eltérő módszereket választva. Rupert Murdoch ausztrál médiamágnás kiadványainál például a kemény fizetési fal (pay-wall) megoldást választották, vagyis a prémium termékek minden online anyagáért fizetni kell. De vannak olyan konstrukciók is, amelyekben havonta bizonyos mennyiségű cikk ingyenes, és csak az annál többet letöltőknek kell fizetniük. A fizetős modell bevezetésének egyértelmű előnye, hogy erősödik a tartalom, hátránya ugyanakkor, hogy a díj miatt elpártolnak az olvasók. Az oldalak csökkenő látogatószáma pedig nem segíti a hirdetők bevonását.

Persze lehet okosan is csinálni, ahogyan azt a konferencia egyik külföldi előadója, Tomás Bella, a Piano Media vezetője vázolta előadásában. A Szlovákiában bevezetett, a társaság által kidolgozott rendszer lényege, hogy a felhasználók egy előfizetéssel és egy bejelentkezéssel számos fizetős tartalomhoz juthatnak hozzá. A megoldás sikerének fontos feltétele azonban, hogy minél több kiadó beszálljon, ezt Szlovákiában sikerült is elérni. A 44 különböző szolgáltatást integráló rendszer a szlovák internetezők 70 százalékához jut el. A tervek szerint a következő esztendőben három-négy további európai országban is megjelennének. Bár a szlovák előadó szerint Magyarország ideális terep lehetne a rendszerük meghonosítására, a hazai sajtópiacon lévő ellentétek ismeretében legalábbis kétséges, hogy megvalósítható-e a sikeres bevezetéshez szükséges összefogás.

De nem csak az online tartalomszolgáltatás üzleti modellje miatt kongatták meg a vészharangot az idei Internet Hungaryn, a mobilpiac gyökeres átalakulása kapcsán is figyelmeztetés hangzott el. Szinte riadót fújt a magyar fejlesztőknek, médiatulajdonosoknak szóló előadásában Dobó Mátyás, a Peer ügyvezető igazgatója, aki szerint mielőbb lépniük kellene ahhoz, ha részesei és nyertesei akarnak lenni a változásoknak. A mobiltelefon a mosolygós sorozatgyilkos – fogalmazott a szakértő –, amely egyre több eszköz piacát kezdi átvenni. Erodálja a PC-piacot, de a fényképezőgépeknek, zenelejátszóknak is komoly riválisa, illetve a klasszikus médiamodellekbe is beleharap. Az okostelefonra készült alkalmazások szegmensét Magyarországon is a nemzetközi szolgáltatók uralják, a szakértő szerint a magyar cégek mintha „le lennének fagyva”. Vannak ugyan vállalkozások, amelyek próbálkoznak ezen a területen, de még mindig csak a levegővétel elején tartunk – fogalmazott Dobó Mátyás.

A mobilpiacon pedig minden eddigit felülmúló pezsgést lehet tapasztalni, az okostelefonok és a táblagépek térhódítása gyökeresen átalakítja a felhasználói szokásokat. Jelenleg a hazai felnőtt internetezők 26 százalékának van okostelefonja, ez mintegy 950 ezer embert jelent – mondta el Kurucz Imre, az NRC munkatársa. Az ilyen típusú mobilkészülékkel rendelkezők 77 százaléka internetezik telefonjáról, ez nagyjából 730 ezer felhasználót jelent. A hetente rendszeresen okosmobilról netezők száma 600 ezer, míg a napi rendszerességgel internetezőké 300 ezer. A tapasztalatok alapján a felhasználók többsége naponta legfeljebb tíz percet szörföl a világhálón mobiltelefonja segítségével – közölte Kurucz Imre.

A leggyakoribb tevékenység az információkeresés, böngészés, honlapok olvasása, e-mailezés. De a felhasználók közel 50 százaléka rendszeresen látogat közösségi oldalakat is a mobiltelefonjáról, negyedük pedig posztokat, képeket is feltölt. Az NRC kutatása során megkérdezettek 17 százaléka úgy nyilatkozott, hogy megnehezítené az életét, ha nem internetezhetne mobilon. A túlnyomó többség azonban egyelőre csak kiegészítőnek tekinti az okostelefonokat, a felmérésben szereplők 88 százaléka szerint még nem tudják helyettesíteni a hagyományosan internetezésre használt eszközöket – tette hozzá Kurucz Imre.