A direkt kifizetések rendszerében ugyanis jelenleg komoly ellentétek vannak, amelyek csak részben magyarázhatók az agrárium eltérÕ szerkezetével. Míg a balti országok 80–90 euró közötti támogatást kapnak hektáronként, addig Málta 700-at. Az új rendszerben az alul és felül levÕket is közelítenék a 260 eurós EU-átlaghoz. Ezt úgy érnék el, hogy az átlag 90 százalékánál kevesebbet kapókat néhány éven belül nagyobb támogatásban részesítenének, fedezetül pedig az átlag felettiektÕl vonnának el pénzt. Az EU-átlag 90–100 százaléka közé esÕ támogatásban részesülÕ országokat, így Magyarországot sem érinti ez a folyamat. A teljes kassza változása miatt a magyarok támogatása csak jelentéktelen mértékben, 0,28 százalékkal csökken majd. Az általános pénzügyi helyzet mellett ez a Világgazdaságnak nyilatkozó brüsszeli források szerint már önmagában eredmény.
Fontosabb változás, hogy a javaslat szerint a hektáronként elérhetÕ teljes összeg csak bizonyos ökológiai szempontok teljesítése esetén járna, ennek hiányában csak a támogatás 70 százaléka kapható meg. A 30 százalékot kitevÕ úgynevezett „zöldkomponens” egyik feltétele a monokultúra elkerülése, vagyis három hektár felett legalább háromféle növényt kellene termeszteni, amelyek részesedése legalább 5, de legfeljebb 70 százalék. A másik feltétel az állandó gyepterületek megtartása, a harmadik pedig egy 7 százaléknyi „ökológiai fókuszterület” fenntartása. Ez lehet ugar, ökológiai pufferzóna vagy árokpart.
„Az olyan gazdaságokban, ahol kiváló minÕségÛ termÕföld áll rendelkezésre, és nincs legelÕ, vélhetÕen lemondanak a zöldkomponens által biztosított plusz 30 százalékról, ám ahol most sem feltétlenül versenyképesek, így például Nógrádban és Borsodban, valamint a szikes területeken, ott szükség lesz a teljes öszszegre” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. „Ha egyáltalán megvalósul a javaslat, kizártnak tartom ugyanis, hogy a franciák ezt a jelenlegi formában elfogadják” – tette hozzá az agrárközgazdász.
„Azt látjuk, hogy miközben a világban komoly növekedést mutat az élelmiszer-termelés, az EU-ban stagnál. A bevezetendÕ intézkedésektÕl a versenyképességünk tovább romlana, és a már most is nettó importÕr Európa importfüggÕsége tovább nÕ” – vélekedett Raskó.
Az EB javaslatával kapcsolatban valóban komoly viták vannak. A KAP egyik fÕ célkitÛzése ugyanis a biztonságos élelmiszer-ellátás fokozása, ám a zöldszempontok ennek ellentmondanak a javaslat bírálói szerint.
„Az agrárminiszterek tanácsának legutóbbi ülésén komoly vita alakult ki a zöldítéssel kapcsolatban, a résztvevÕk ugyanis elvben egyetértettek a környezetvédelmi célokkal, de attól tartanak, hogy az megnöveli a gazdák adminisztrációs terheit és a költségeiket” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gyévai Zoltán.
A BruxInfo uniós szakportál elemzÕje lapunknak azt mondta: „Az elveket nem vitatja senki, a megvalósítás mértékérÕl és annak módjáról még vannak nézetkülönbségek. Az biztos, hogy lesz zöldkomponens, a szóban forgó három elemmel kapcsolatban azonban még lehet alkudozás” – vélekedett Gyévai. Hozzátette: „Hasonló a helyzet a közvetlen kifizetések újraosztásával kapcsolatban is. Azt várnánk, hogy a kevesebbet kapók fogják ezt vitatni elsÕsorban, ez meg is történt, a balti országok fel is szólaltak. De a nettó befizetÕk is tiltakoztak, hiszen a meglévÕ támogatásaikat nem akarják elveszíteni. Az egész tanácskozást áthatja, hogy nincs pénz” – mondta Gyévai.
FAO: a világnak is jó minta az agrárprogram
A KAP hatalmas erÕfeszítéseket tesz azért, hogy a mezÕgazdaság fennmaradjon és az emberek megélhetést találjanak vidéken – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, miután találkozott José Graziano da Silvával. A FAO januárban hivatalba lépÕ fÕigazgatója kifejtette: a KAP jó alapot adhat a FAO családi gazdaságokat segítÕ programjaihoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.