Sikerágazatra építhetnénk

Világszerte nagy a kereslet a magyar mérnöki fejlesztések iránt. Az ország teljesítménye kiemelkedő, miközben nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges gazdasági ökoszisztéma minden eleme, és komoly szakemberhiánnyal küzd a szektor. A szigetszerű eredmények is jó alapot adnak azonban egy sikerágazat kialakítására – állítják a piac szereplői s a szakértők.

Száz kilométernyi automatizált csomagszállító rendszer kivitelezése a dubaji nemzetközi repülőtéren, internetalapú, robusztusan kódolt vasúti vonalirányítási rendszer felépítése Németországban és az autók következő generációs kormányrendszereinek fejlesztése – példák a globális piacon jól értékesíthető magyar megoldásokra. A sikerből magyar tulajdonú cég, nemzetközi konszern hazai fejlesztőközpontja és akadémiai kutatóintézet egyaránt kiveszi a részét, de a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben lenne lehetőség a magyar mérnöki tudás értékesítésére a világban.

A csúcstechnológiai mérnöki munka ugyanis az élet mind több területén válik meghatározó jelentőségűvé, erre az igényre azonban nincs elegendő szakember sem Európában, sem az Egyesült Államokban, csupán Ázsiában képesek megfelelő számban biztosítani őket a piac számára – állítják a magyarországi szakértők.

„Cégünk bővülésének csak a minőségi munkaerő hiánya szab határt. Azonnal képesek lennénk akár száz új szakember felvételére, de egyre kevesebb a megfelelő nyelv- és szaktudással rendelkező, elhivatott villamosmérnök, aki ráadásul hosszabb-rövidebb távú külföldi bevetéseket is vállalna” – mondja Winkler Tamás, a magyar tulajdonú, ipari informatikai és automatizálási mérnöki szolgáltatásokat nyújtó Evopro Kft. nemzetközi értékesítési igazgatója. A társaság sokat költ kutatás-fejlesztésre, és az elektronika több területén is otthon van: intelligens, vezeték nélküli szenzorhálózatokkal, nagy sebességű számítások hardveres gyorsításával éppúgy foglalkoznak, mint komplett reptéri csomagszállító rendszerek tervezésével és szállításával, de a Siemens különböző németországi fejlesztőközpontjai számára is végeznek hardver- és szoftverrendszer-tesztelést. Az igazgató szerint ma az egyik legjobb üzlet a mérnöki szolgáltatás, mert a gyártással ellentétben a piaci bizonytalanságok ezt a területet kevéssé érintik, ugyanakkor egyelőre sem a hazai tőke, sem a magyar állam nem használja ki az ebben rejlő lehetőséget.

A világszerte közel 178 ezer főt foglalkoztató német ThyssenKrupphoz tartozó budapesti kompetencia-központban, a ThyssenKrupp Presta Hungary Kft.-ben mintegy 250 magyar mérnök segítségével a jövő elektromechanikus kormányrendszereit fejlesztik és tesztelik prémium autómárkák számára. „A minőségi mérnöki tudás az elektronikában világszerte keresett termék, és magyar csapatunk a szakmájában igazi világbajnok. Magyarországnak érdemes lenne több energiát koncentrálni erre a képzési területre, mert ez a közeljövő nagy befektetése” – állítja Marc de Bastos Eckstein, a leánycég német ügyvezető igazgatója. Az 1999-ben három magyar mérnökkel indult társaság alig tíz év leforgása alatt a legjobbak közé tartozó kompetencia-központtá fejlődött, és mára a világ vezető autógyártói a megrendelői. A központ a mindenkori magyar gazdasági helyzettől függetlenül folyamatosan növekszik, ez Eckstein szerint jól mutatja a fejlesztés lehetőségeit.

A sikeres és nem profitcélú szervezetek közé tartozik a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA), ahol többek között a világszerte nagy visszhangot kiváltott 3D-s tapintásérzékelőt és a nemzetközi találmányi díjat elnyerő mágneses egeret fejlesztették, amely a vizsgálandó anyag károsítása nélkül képes letapogatni annak belső szerkezetét.

„Az intézményünk által vezetett Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja (IMNTP) 2009-ben felmérést készített a szektorban működő hazai vállalatok körében, és egyértelműen kiderült, hogy már most sincs elég megfelelő tudású szakember az országban. Ez már csak azért sem szerencsés, mert a közeljövő legnagyobb kihívásai, mint például a környezetszennyezés enyhítése, az alternatív energiaforrások kihasználása vagy az öregedő társadalom egészségügyi problémáinak kezelése, éppen ezektől a mérnököktől, ettől az ágazattól várható” – hívja fel a figyelmet Bársony István, az MTA MFA igazgatója, az IMNTP szakmai vezetője. Úgy véli, a kialakult helyzet kulcsa a természettudományos oktatás minőségének a javítása lehet.

Gacsal József, az IVSZ alelnöke szerint sem lehet eléggé hangsúlyozni a természettudományos oktatás fontosságát Magyarország jövője szempontjából. Egy gazdaságilag és környezetileg is élhetőbb országot csak mérnökök segítségével lehet felépíteni – fogalmaz.

Ehhez a legjobb szakemberek kellenek, akik azonban csak jó felkészültségű egyetemek és középiskolák segítségével képezhetők. Az IVSZ alelnöke szerint az ágazat egyszerre alkalmas a legmagasabb tudású kutatói és a kevésbé kvalifikált munkaerő felvételére is, hiszen a fejlesztések mellett a gyártásban mindig szükség van alacsonyabb képzettségűekre is, de a kettő aránya nincs egyensúlyban a magyar gazdaságban. Bár a hazai ipari termelés 15 százalékát már ma is az elektronikai szektor adja, ennek nagy hányadát jelenleg az egyszerű munkát adó összeszerelő üzemek jelentik.