Mexikó lett az új Kína

Latin-Amerika második legnagyobb gazdasága ipari forradalmat élt ét, és mostanra Mexikó Kína kihívójává vált a globális feldolgozóipari versenyben. Különösen áll ez a világ legnagyobb az Egyesült Államok behozatalában való részesedést tekintve. Ez év első felében ugyanis az Egyesült Államok ipari termék importjának 14,2 százaléka Mexikóból származott. Ez az arány 2005-ben még csak 11 százalék volt. Ugyanebben az időszakban Kína veszítette a részesedésből: az amerikai piacon 2009 végén feljegyzett 29,3 százalékról mára 26,4 százalékra csökkent része.

Ráadásul Mexikónak sikerült csökkentenie függőségét északi szomszédjától. Tíz évvel ezelőtt a mexikói exportnak még 90 százaléka irányult az Egyesült Államokba, ez az arány jelenleg már csak 80 százalék. Mexikót elsősorban az észak- és dél-amerikai piacokra termelő cégek választják telephelyül. Marco Oviedo, a Barclays mexikói kérdésekben illetékes vezető közgazdásza szerint "strukturális és tartós" fordulópontról lehet beszélni a Mexikó és a Kinai Népköztársaság között folyó versengésben.

Nem véletlen, hogy Mexikó volt az utolsó olyan ország, amely 2001-ben fogcsikorgatva bár, de hozzájárult Kína WTO-tagságához. A többi latin-amerikai országgal ellentétben, amelyek profitáltak Kína növekvő nyersanyagéhségéből, a mexikóiak számára Kínában olyan konkurenst jelentett, amely a költségek töredékkért állítja elő ugyanazokat a termékeket, amiket ők is, de időközben a helyzet változott.

Az HSBC Bank tanulmánya szerint a mexikói bérek tíz évvel ezelőtt még 391 százalékkal magasabbak voltak, mint a kínaiak, ma már csak 29 százalékkal magasabbak. Ennek oka főként a demográfiai tényezőkben keresendő. A kínai társadalom egyre öregszik, ám a mexikói lakosságnak több mint fele 29 évnél fiatalabb, ami óriási tartalékot jelent olcsó munkaerőből. Eközben a UNESCO adatai szerint az elmúlt tizenhárom évben megduplázódott a szakképzett munkaerő aránya, ez vonzza a tech cégeket, így 2009-ben Mexikó átvette a vezetést Kínától és a világ első számú laposképernyő-gyártójává lépett elő. A "Made in Mexicónak" pedig kedvez a magas olajár is, hiszen az ország gyors vasúti és közúti összeköttetéssel rendelkezik az Egyesült Államok felé, míg Kínából akár egy hónapig is eltarthat a termékek tengerentúlra történő szállítása.