VM: Nincs szó dinnyekartellről

Budai Gyula a napilapnak azt nyilatkozta a közlemény szerint, hogy „Tavalyhoz hasonlóan idén július negyedikén ismét egyeztet a vidékfejlesztési tárca a Magyarországi Dinnyetermelők Szövetségével, a FruitVeb Hungary szakmaközi szervezettel, a nagy áruházláncokkal, valamint a kereskedők képviselőivel. A cél, hogy a hazai vásárlók jó minőségű magyar dinnyéhez jussanak, a termelők pedig ne kényszerüljenek veszteséggel értékesíteni árujukat. Idén a dinnye mellett a magyar alma, paprika és barack vásárlása, fogyasztása céljából is indul népszerűsítő kampány.”

„A Magyar Nemzet 2013. június  26-i számában megjelentekkel  szemben  a hvg.hu, az index.hu, a 444.hu, valamint a vilaggazdasag.hu  félretájékoztatja az olvasóit és valótlanságot állítva „dinnyekartell”-t emleget, holott Budai Gyula  nyilatkozatában egyáltalán nincs utalás sem árra, sem kartellre,  mivel az agrártárca kizárólag szakmai egyeztetést kezdeményezett” – közölte a VM.

A Vidékfejlesztési Minisztérium számára érhetetlen, hogy egyes médiumok a nemzetgazdasági érdekeket nem tartják szem előtt. A magyar termelők ugyanakkor azt várják a kormánytól, valamint a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, védjék meg az érdekeiket. A szaktárca a jövőben is arra törekszik, hogy a hazai vásárlók jó minőségű magyar termékeket vásárolhassanak – zárul a közlemény.

Mit mondott tavaly Budai Gyula?

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára 2012 augusztus közepén egy Algyőn tartott fórumon azt mondta a gazdáknak: eddig egyetlen kormány sem mert hozzányúlni a multinacionális áruházláncokhoz, az államtitkár szerint azonban a dinnyeakció sikeres volt: soha az utóbbi években ilyen magas árat nem kaptak a magyar termelők a dinnyéért, mint idén.

A Népszabadság korábbi tudósítása szerint akkor kilátásba helyezte, hogy letörik azokat a szervezett csoportokat, amelyek Románián keresztül Macedóniából hoznak be dinnyét, és őstermelőként, magyar termékként árultatják az utak mentén, illetve a nagybani piacokon.

Budai beismerte, hogy "kartelleztek", de a magyar dinnyetermelők érdekében. "A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?" – tette fel a kérdést az államtitkár. (Később egy videó is nyilvánosságra került.)

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Kossuth rádióban pedig azt nyilatkozta: csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnyeértékesítést, és külföldről ne vásároljanak. Mint mondta, az üzletláncokkal történt megbeszélésen „árakról nem is volt szó”.

A GVH vizsgálódott

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013. április 10-én, végzéssel megszüntette az eljárást, mivel a közérdek hatékony védelme nem volt biztosítható az eljárás további folytatásával.

A Gazdasági Versenyhivatal 2012. augusztus 27-én versenyfelügyeleti eljárást indított az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt., az Auchan Magyarország Kft., a CBA Kereskedelmi Kft., a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Tesco-Global Áruházak Zrt., továbbá a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesület és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ellen.
 
A GVH azért indított eljárást, mivel az érintettek vélelmezhetően megegyeztek egyrészt a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazandó áraiban, másrészt abban, hogy a Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmaznak Magyarországon. 2012 őszén az Országgyűlés módosította a Szakmaközi törvényt.
 
Ennek értelmében a mezőgazdasági termékeket érintő – akár folyamatban lévő – kartell eljárásokban a GVH köteles kikérni a vidékfejlesztési miniszter állásfoglalását a hazai versenyjog alkalmazhatósága kérdésében, és eljárását csak ezen álláspont alapján folytathatja.
 
A GVH megkereste a vidékfejlesztési minisztert, az általa adott válasz szerint nem állapítható meg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-a szerinti jogsértés a vizsgált magatartás vonatkozásában.

A Szakmaközi törvény módosítása egyúttal gyakorlatilag kizárja a Tpvt. alapján a kartellezéssel kapcsolatos jogsértések szankcionálását agrártermékek vonatkozásában. Jóllehet a miniszter állásfoglalása az uniós jog alkalmazhatóságát nem érinti, a Szakmaközi törvény az Európai Unió Működéséről Szóló szerződés (EUMSz.) 101. cikke vonatkozásában is korlátozni törekszik a szankció kiszabásának lehetőségét. A GVH úgy ítélte meg, hogy a jogkövetkezmény nélküli, pusztán a jogsértés kimondására irányuló eljárás a jelen körülmények között nem vezethet a verseny feltételeinek érdemi javulásához.
 
A GVH álláspontja szerint a jelenlegi szabályozási helyzet jogbizonytalanságot teremt a mezőgazdasági termékekre irányuló kartellek megítélésében. Minderre tekintettel a GVH eljárását megszüntette.