Pénz a hazai földhő-projektekhez

Három fő területen lehet pályázni arra a mintegy 9 millió euróra (2,7 milliárd forintra), amelyből az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmusának keretében a geotermiához kapcsolódó, hazai célok valósíthatók meg. Ezen belül azonban csak egy terület (összesen 6,3 millió euró értékben) szolgál közvetlenül zöldenergia hasznosítási célt – konkrétan a meglévő távhőrendszerek geotermikus fűtésre való átállítását –, a másik kettő keretében elkölthető 2,7 millió euró zöldenergiához kapcsolódó propaganda-célokra, illetve ösztöndíjra fordítható. Utóbbi részeként reykjavíki geotermikus posztgraduális képzésre is igényelhető pénz.

Az erről tartott sajtótájékoztatón Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára elmondta, hogy tavaly a távhőtermelésre használt energiahordozókon belül mindössze 0,41 százalékot képviselt a geotermikus energia. A megújuló energia cselekvési terv szerint a hőtermelésben a megújuló energiaforrások arányát 12-ről 32 százalékra kell növelni, miközben a teljes hőenergia-felhasználás 2030-ig 20-23 százalékkal esik. „Ezen belül a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása a 2010-es 4,2 petajoule-ról 14,9 petajoule-ra, azaz a kiinduló érték több mint háromszorosára nő 2020-ig” – idézi az államtitkárt az MTI. A pályázati felhívások tervezetének társadalmi vitája már tart, december 8-án zárul.

A 2016-ig szóló programban összesen felhasználható, mintegy 70 millió eurót Norvégia, Izland és Liechtenstein a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarország rendelkezésére. Az EGT alap átfogó céljai a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítése a donor és a kedvezményezett országok között. Magyarország a donor országokkal közösen tizenkét fejlesztendő területet határozott meg, ezekhez kijelöltek felelős program operátorokat is. A megújuló energia program operátora a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. lesz.

A rendezvényen Gunnar Bragi Sveinsson izlandi külügyminiszter elmondta, hogy országában 10-ből 9 háztartást már a föld hőjéből nyert energiával fűtenek. A magyar-izlandi geotermikus együttműködés példájaként a szentlőrinci és a miskolci projekteket emelte ki. Az Izlandi Nemzeti Energiahatóság ügyvezetője, Gudni A. Johanssen szerint bár jelentős beruházásokra van szükség a geotermikus és a megújuló energiaforrások hasznosításához, de hosszabb távon egyértelműen érzékelhető annak gazdasági előnye. Izlandon 50 százalékkal kevesebbet kell fizetni a fűtésért, mintha az hagyományos forrásból oldanák meg.

A magyarországi adottságok jobb kihasználást célozta az a közelmúltbeli, de csak harmadsikert hozó pályázat is, amelynél a felkínált három koncessziós területből – Ferencszállás, Jászberény, Kecskemét – csak a jászberényi iránt volt érdeklődés. (A négy szénhidrogén területből háromra.) A pályázatokat legkésőbb 2014 február közepéig bírálják el. Azokra a területekre, amelyekre nem érkezett pályázat, a bányászati hivatal új („finomhangolás utáni”) feltételekkel és eljárásrend szerint újabb pályázatot kíván kiírni.

Hatalmas kockázatok
Magyarországon 2011 végén mintegy 1300 geotermikus kút létezett, ebből azonban csak 595 működött. Adottságaink jobb kihasználásához jobb körülmények is kellenek: megfelelő hőpiac, a tevékenység fenntarthatósága (a kinyert víz visszasajtolása), és a földhő hasznosítására ösztönző bányajáradék, minderről Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatója beszélt a közelmúltban egy konferencián. Mint rámutatott, az új beruházásokat nehezíti azok kockázatos volta: egy kutatófúrás 500-700 millió forintba kerül, vagyis ennyit veszít a vállalkozó, ha a fúrás eredménytelen. A tevékenységet tehát támogatni kell.