Nagy áramimportra kell beállni

Az ország energiaellátásának fő kérdése nem a meglévő paksi blokkok majdani pótlása – mert a pótlás alapértelmezés –, hanem az, hogy az új atomerőművi egységeken kívül mikor épül, egyáltalán épül-e új nagyerőmű az országban a következő évtizedekben. „Továbbra sem látható, hogy Paks II. felépüléségi ki fogja pótolni az addig leállítandó létesítményeket, de az sem, hogy később milyen más erőmű ad még áramot” – mutatott rá a Világgazdaságnak a Pöyry-Erőterv szakértője. Stróbl Alajos osztja a Mavir nemrég közzétett előrejelzésében foglalt azon kételyeket, hogy aligha valósul meg a ma bejelentett összes építési terv.

Új széntüzelésű erőmű eleve nem is szerepel az ország prioritásai között – 2010-ben leállították a Mátra Erőmű több évig előkészített, új lignitblokk-építési tervét is –, a gázra pedig, amire a tervek vonatkoznak, ma nem lehet gazdaságosan új beruházást alapozni. Maradnak a megújulók, de ezeket erősen támogatni kell, vállalva, hogy a támogatástól emelkedik az áram ára. Németország mindazonáltal ezt az utat választotta, meg is drágult az ottani áram egy év alatt 12,5 százalékkal. Igaz, egy kétkeresős németországi háztartás így is a jövedelmének csak a 2,5 százalékát költi villamos energiára, míg egy hasonló magyarországi a 6 százalékát. (A legdrágább Dániában az áram, de egyúttal ott is élnek a legjobban.)

Azzal kapcsolatban, hogy mennyi új kapacitást kell létrehozni, Stróbl Alajos kicsit óvatosabban fogalmaz a Mavirnál. Míg ugyanis a rendszerirányító előrejelzése (egy átmeneti időszak után) 2030-ig évi 1,6 százalékos kereslet-növelés kielégítésével számol, a szakember csak 0,8 százalékkal, hiszen az európai növekedés még kisebbre, évi 0,4 százalékosra várható. A Mavir szerint az előttünk álló négy évben már 3000 megawattnyi új kapacitást kellene létrehozni. Ez másfél Paks. 2018-ban várhatóan már nem lesz a rendszer része a Tisza II., az Oroszlányi, a Borsodi és a Tiszapalkonyai Erőmű, és kevesebb áramot ad az Ajkai. Már jövőre leállhat a Dunamenti „F” része is. A felsoroltak egy része jelenleg sem működik. 2023-ig további 1100 megawattra lenne szükség, mert addigra a Lőrinci Erőmű bővíti az előbbi kört. 2030-ig újabb 2200 megawatt kellene, akkorra ugyanis tovább csökken a Dunamenti termelése, míg a Mátrai, a Litéri és a Sajószögedi teljesen leáll.     

A 2030-ig összesen létesítendő 6300 megawattból tehát egyelőre csak Paks II. 2400 megawattja a biztos, bár elvben a fennmaradó rész nagyját is lefedik az együtt közel 4600 megawattnyi, kondenzációs, összetett gáz- és gőz-körfolyamatú nagyerőművek. Ezekből három zöldmezős beruházásként létesülne Szegeden, Százhalombattán és Almásfüzitőn, a másik három projekt a Dunamenti Erőmű G4-es blokkjának átalakítása, a Csepel III bővítése, és a Tisza II. átalakítása lenne.

Azt viszont – másokkal ellentétben – nem tartja aggályosnak Stróbl Alajos, hogy az új paksi blokkok a tervek szerint 5 éven át párhuzamos működnek majd a lebontásra várókkal, emiatt pedig túl nagy arány jut áramtermelésünkön belül az atomenergiára. Szerinte inkább arra a helyzetre kell felkészülni, hogy a mostaninál nagyobb paksi kapacitások kihasználása érdekében mindenképpen gondoskodni kell az éppen többletként termelt áram tárolásáról, vagyis létre kell hozni a hosszú távú tervekben szereplő szivattyús tározós erőművet. Ez utóbbi beruházásnak a más megoldásban gondolkodó Mavir egyébként nem ad sok esélyt. A társaság 1,65 milliárd forintból a villamos energia rendszerbe kíván illeszteni egy körülbelül 30 megawatt beépített teljesítményű és 150 megawattóra kapacitású akkumulátoros energiatároló berendezést. Igaz, ez a létesítmény csak a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát segítené, és lehetővé tenné a mainál több időjárásfüggő megújuló energiaforrás hasznosítását, de a beruházás sikere esetén nagyobb teljesítményű tárolók létrehozása is szóba jöhet.

Paks II. mellé egyébként az egyik blokk leállása esetére tartalék erőművet is kell létesíteni. E célra Stróbl Alajos szerint nem alkalmasak az ország meglévő, de piaci okokból leállított gázüzemű erőművei, mert nem képesek a kiesett áram pótlására a szabályozásban előírt 15 perc alatt. Így új, nyílt ciklusú gázturbinákat kell majd telepíteni.

A hazai erőművek jelenlegi, együttesen beépítetett teljesítőképessége az év elején a Mavir adatai szerint bő 9000 megawattot tett ki, ebből közel 500 megawattnyi nem működött. Utóbbi számot a Pöyry-Erőterv szakértője 1800 megawattra teszi.

Bővül az összekapcsolt piac
Az év utolsó negyédében a már összekapcsolt cseh-szlovák-magyar szervezett villamos energia piaccal együtt működik a romániai is, jelentette be tegnap a Mavir. Az ötoldalú piac-összekapcsolásról tavaly augusztusban született döntés, a rendszer ötödik tagja a lengyelországi árampiac lesz. Most januárban az előbbi négy ország szervezett villamosenergia-piac működtetői felkészültek arra, hogy összekapcsolandó informatikai rendszerük teljesen kompatíbilis legyen az Európai Belső Piaccal, mert csak így lehet összehangolt a másnapi kereskedés is. Az összekapcsolásban a lengyel áramtőzsde, az átviteli rendszerirányító és a szabályozó hatóság megfigyelői státuszban vesz részt.