Az ország energiaellátásának fő kérdése nem a meglévő paksi blokkok majdani pótlása – mert a pótlás alapértelmezés –, hanem az, hogy az új atomerőművi egységeken kívül mikor épül, egyáltalán épül-e új nagyerőmű az országban a következő évtizedekben. „Továbbra sem látható, hogy Paks II. felépüléségi ki fogja pótolni az addig leállítandó létesítményeket, de az sem, hogy később milyen más erőmű ad még áramot” – mutatott rá a Világgazdaságnak a Pöyry-Erőterv szakértője. Stróbl Alajos osztja a Mavir nemrég közzétett előrejelzésében foglalt azon kételyeket, hogy aligha valósul meg a ma bejelentett összes építési terv.
Új széntüzelésű erőmű eleve nem is szerepel az ország prioritásai között – 2010-ben leállították a Mátra Erőmű több évig előkészített, új lignitblokk-építési tervét is –, a gázra pedig, amire a tervek vonatkoznak, ma nem lehet gazdaságosan új beruházást alapozni. Maradnak a megújulók, de ezeket erősen támogatni kell, vállalva, hogy a támogatástól emelkedik az áram ára. Németország mindazonáltal ezt az utat választotta, meg is drágult az ottani áram egy év alatt 12,5 százalékkal. Igaz, egy kétkeresős németországi háztartás így is a jövedelmének csak a 2,5 százalékát költi villamos energiára, míg egy hasonló magyarországi a 6 százalékát. (A legdrágább Dániában az áram, de egyúttal ott is élnek a legjobban.)
Azzal kapcsolatban, hogy mennyi új kapacitást kell létrehozni, Stróbl Alajos kicsit óvatosabban fogalmaz a Mavirnál. Míg ugyanis a rendszerirányító előrejelzése (egy átmeneti időszak után) 2030-ig évi 1,6 százalékos kereslet-növelés kielégítésével számol, a szakember csak 0,8 százalékkal, hiszen az európai növekedés még kisebbre, évi 0,4 százalékosra várható. A Mavir szerint az előttünk álló négy évben már 3000 megawattnyi új kapacitást kellene létrehozni. Ez másfél Paks. 2018-ban várhatóan már nem lesz a rendszer része a Tisza II., az Oroszlányi, a Borsodi és a Tiszapalkonyai Erőmű, és kevesebb áramot ad az Ajkai. Már jövőre leállhat a Dunamenti „F” része is. A felsoroltak egy része jelenleg sem működik. 2023-ig további 1100 megawattra lenne szükség, mert addigra a Lőrinci Erőmű bővíti az előbbi kört. 2030-ig újabb 2200 megawatt kellene, akkorra ugyanis tovább csökken a Dunamenti termelése, míg a Mátrai, a Litéri és a Sajószögedi teljesen leáll.
A 2030-ig összesen létesítendő 6300 megawattból tehát egyelőre csak Paks II. 2400 megawattja a biztos, bár elvben a fennmaradó rész nagyját is lefedik az együtt közel 4600 megawattnyi, kondenzációs, összetett gáz- és gőz-körfolyamatú nagyerőművek. Ezekből három zöldmezős beruházásként létesülne Szegeden, Százhalombattán és Almásfüzitőn, a másik három projekt a Dunamenti Erőmű G4-es blokkjának átalakítása, a Csepel III bővítése, és a Tisza II. átalakítása lenne.
Azt viszont – másokkal ellentétben – nem tartja aggályosnak Stróbl Alajos, hogy az új paksi blokkok a tervek szerint 5 éven át párhuzamos működnek majd a lebontásra várókkal, emiatt pedig túl nagy arány jut áramtermelésünkön belül az atomenergiára. Szerinte inkább arra a helyzetre kell felkészülni, hogy a mostaninál nagyobb paksi kapacitások kihasználása érdekében mindenképpen gondoskodni kell az éppen többletként termelt áram tárolásáról, vagyis létre kell hozni a hosszú távú tervekben szereplő szivattyús tározós erőművet. Ez utóbbi beruházásnak a más megoldásban gondolkodó Mavir egyébként nem ad sok esélyt. A társaság 1,65 milliárd forintból a villamos energia rendszerbe kíván illeszteni egy körülbelül 30 megawatt beépített teljesítményű és 150 megawattóra kapacitású akkumulátoros energiatároló berendezést. Igaz, ez a létesítmény csak a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát segítené, és lehetővé tenné a mainál több időjárásfüggő megújuló energiaforrás hasznosítását, de a beruházás sikere esetén nagyobb teljesítményű tárolók létrehozása is szóba jöhet.
Paks II. mellé egyébként az egyik blokk leállása esetére tartalék erőművet is kell létesíteni. E célra Stróbl Alajos szerint nem alkalmasak az ország meglévő, de piaci okokból leállított gázüzemű erőművei, mert nem képesek a kiesett áram pótlására a szabályozásban előírt 15 perc alatt. Így új, nyílt ciklusú gázturbinákat kell majd telepíteni.
A hazai erőművek jelenlegi, együttesen beépítetett teljesítőképessége az év elején a Mavir adatai szerint bő 9000 megawattot tett ki, ebből közel 500 megawattnyi nem működött. Utóbbi számot a Pöyry-Erőterv szakértője 1800 megawattra teszi.
Bővül az összekapcsolt piac
Az év utolsó negyédében a már összekapcsolt cseh-szlovák-magyar szervezett villamos energia piaccal együtt működik a romániai is, jelentette be tegnap a Mavir. Az ötoldalú piac-összekapcsolásról tavaly augusztusban született döntés, a rendszer ötödik tagja a lengyelországi árampiac lesz. Most januárban az előbbi négy ország szervezett villamosenergia-piac működtetői felkészültek arra, hogy összekapcsolandó informatikai rendszerük teljesen kompatíbilis legyen az Európai Belső Piaccal, mert csak így lehet összehangolt a másnapi kereskedés is. Az összekapcsolásban a lengyel áramtőzsde, az átviteli rendszerirányító és a szabályozó hatóság megfigyelői státuszban vesz részt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.