Az idei első félév adatai alapján kijelenthető, hogy trendszerűen növekvő pályán van az ingatlanpiaci forgalom a Duna House szerint. A júniusi 8 696 ingatlan adás-vételi darabszám újabb rekordhónapnak tekinthető a válság utáni piacon. Tavaly ugyanekkor 7 278 tranzakció zajlott, amely közel 20 százalékkal gyengébb érték az ideinél.
Idén eddig összességében 45 ezer feletti darabszámban cserélt gazdát ingatlan az országban, amely közel 13 százalékos javulás az előző év azonos időszakához viszonyítva – írta a Duna House. Ha érvényesül a szezonalitás, és ezzel ősszel erős forgalmi adatok érkeznek, úgy elérheti a piac a 100 ezer tranzakciót is. Ez azonban még messze áll a magyarországi méretek indokolta 150-170 ezres nagyságrendtől, de így is a válságot követő legkiemelkedőbb év lehet.
„Az idén eddig megjelent, az első hónapok kedvező tapasztalatairól szóló lakáspiaci híreket olvasva az elmúlt évekhez képest alaposabb okunk van abban reménykedni, hogy 2014-ben végre trendforduló következhet be. Öt év visszaesés és stagnálás után a forgalom növekedésnek indulhat, a lakásépítések volumene pozitív irányban mozdulhat el, illetve – időben ezekhez képest késleltetve – az átlagos árszint emelkedhet” – vélekedett Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Az okok sokrétűek: az alacsony árak, valamint a kedvező hitelkamat-szint, a magas hozamú befektetési lehetőségek, illetve az emelkedő reáljövedelmek mind pozitív irányban hathatnak. Mindezek mellett egy további, kevésbé megfogható kereslet-élénkítő tényező lehet az évek óta százezres nagyságrendűre duzzadt, „normális” életmenetből származó elhalasztott kereslet aktivizálódása.
Könnyebb lakást venni
A válság „kedvező hatásaként”, a lakásárak csökkenése és a növekvő keresetek miatt 2009 óta folyamatosan javul a lakásár/jövedelem elméleti mutatószám, amely azt jelzi, hogy hány évi nettó átlagjövedelmet kell teljes egészében félretenni egy átlagos – a tavalyi eladások alapján kerekítve 60 négyzetméteres – lakóingatlan hitelfelvétel nélküli megvásárlásához. „Míg 2003-2004-ben, a lakáspiaci boom csúcsán 9,5-10 év volt a vizsgált érték, ez a válság elejére 8,5 évre, majd azóta – a csökkenő áraknak és a növekvő kereseteknek együttesen köszönhetően – alig 6 évre esett” – mondja Valkó Dávid. Hozzáteszi: regionálisan, megyei szinten itt is nagy eltéréseket lehet tapasztalni.
Budapesten kellett például 2004-ben a leghosszabb időt, 10,8 évet – azaz nagyjából 10 év 10 hónapot – spórolni egy átlaglakáshoz, tavaly viszont már csak nagyjából hat év félretett jövedelmére volt szükség a lakásvásárláshoz. Tavaly Nógrádban volt legalacsonyabb az elméleti lakáshoz jutási idő: a megyék közül a legalacsonyabb átlagárnak köszönhetően itt csupán 3,5 év spórolásra van szükség ingatlanvásárlás előtt. A másik véglet Somogy megye, ahol a megyék közül a legmagasabb átlagár átlag alatti jövedelemmel párosul. 2004 és 2013 között a legnagyobb javulást különben Budapest érte el, ahol 4,7 évvel (nagyjából 4 év 8 hónappal) csökkent a lakáshoz jutási idő. A fővárosban 2004 óta az árak az átlagnál jobban csökkentek, ellenben a jövedelmek az országos átlag felett emelkedtek. Somogy megyében ugyanakkor csak nagyjából öt hónappal, 9 év körülire rövidült ez az időtáv.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.