Olcsóbb lesz a zöldáram támogatása

Április 1-jétől egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb és hatékonyabb lesz, így olcsóbbá is válhat a megújuló és hulladékalapú energiatermelés kötelező átvételi rendszere (KÁT). Kisebbek lesznek a bürokratikus terhei is. Mindez a támogatási rendszer költségviselőinek, vagyis az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult áramfelhasználóknak, magyarán a vállalatoknak is megtakarítást hozhat, segítve ezzel az ipari rezsiköltségek csökkentését – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kérdéseinkre küldött válaszaiból. A megtakarítások konkrét mértékét viszont egyelőre becsülni sem lehet.

A KÁT átalakításának jogszabályi alapjait már megteremtették az áramtörvény és a kapcsolódó kormányrendelet tavaly decemberi módosításával. A szabályozás hiányzó láncszeme az az allokációs rendelet volt, amelynek a közelmúltban jelent meg a tervezete.

A rendszer megújításának egyik lényeges eleme, hogy a jövőben a KÁT mérlegkörfelelőse, a Mavir Zrt. a kötelezően átveendő áram egészét a HUPX magyar áramtőzsdén, annak is elsősorban a másnapi piacán adja el. (A mérlegkör a megtermelt és elhasznált villamos energia elszámolására és kiegyenlítésére létrehozott szerződéses egység.) Jelenleg a vállalati szférának mint a rendszer fő finanszírozójának a zöldárammennyiség mintegy 60 százalékát kötelező átvennie, ennek megosztása az érintettek között a felhasználás arányában történik. Áprilistól a költségmegosztás elve változatlan marad, a zöldáram a tőzsdére megy.

A kereskedőknek csak a rendszert kell pénzügyileg megfinanszírozniuk az úgynevezett KÁT pénzeszköz megfizetésével. Utóbbi mértéke nem ismert. A kényszervásárlási kötelezettség megszüntetése mindenesetre növelheti a működési hatékonyságot. A KÁT pénzeszköz megfizetésére kötelezett mérlegkörfelelősöknek (gyakorlatilag a korábbi KÁT-átvevőknek) az általuk megfizetett KÁT pénzeszközt tovább kell számlázniuk a piaci fogyasztóiknak. Így a fogyasztói szerződések KÁT-os eleme kikerül a versenypiaci árazási paraméterek közül, ami szintén a hatékonyság javításának irányába hat.

Az Európai Bizottság környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatása alapján készül az új hazai megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (Metár) is, amely a KÁT működése mellett az új belépőknek ad támogatást. A Metár él az iránymutatás által megengedett eltérések alkalmazásának lehetőségével, figyelembe veszi a hazai és a nemzetközi tapasztalatokat is. Jogszabálytervezetének koncepcióját már egyeztetik az iparági szereplőkkel. Elfogadása 2016-ban várható, de csak bizottsági jóváhagyás után léphet hatályba.

Szélcsend köszönt Nagy-Britanniára

A német RWE konszern leányvállalata, az Innogy leállította 1,4 milliárd font értékű szélerőmű-beruházási programját, tiltakozásul a brit kormány megújuló források elterjedését hátráltató politikája miatt. Az Innogy 9 szárazföldi szélerőműpark megépítését törölte Angliában, Walesben és Skóciában, további 10-12 projektnél pedig csak a beruházási jog megtartásához szükséges alapösszeget fizeti, magyarán jegeli a fejlesztéseket. A kormány korábban támogatta a szárazföldi szélerőművek építését, ám tavaly már törölt egy ilyen programot, miközben Amber Rudd energetikai miniszter világossá tette, hogy teljesen felszámolják ezt a fogyasztók pénztárcáját megterhelő támogatási formát – írta a Bloomberg. A beruházók a finanszírozásnál ezentúl nem számíthatnak majd az áram árába beépített „zöld” költségelemre, s ha így lesz, akkor ez kérdésessé teheti a projektek megtérülését. (K. B.)